Karácsony Mihály az Országos Nyugdíjas Parlament  Elnökének beszámolója az Országgyülés Elnökével tartott megbeszélésről :

Eredményes tárgyalást folytattunk az Országgyűlés Elnökével, egy lehetséges, jövőbeni Országos Nyugdíjas Parlament felsőházi üléstermében történő összegző megbeszélésével kapcsolatban.

A "Nagy Parlament" elnökét (Kövér Lászlót) a "Kis Parlament" képviselői (Némethné Jankovics Györgyi - NYOSZ, Juhász László MSZSZ Nyugdíjas Tagozata - Karácsony Mihály - ONYP) tájékoztatták az elmúlt évek felmenő rendszerű nyugdíjas parlamentek:

- tapasztalatairól,

- javaslataik fogadtatásairól,

- nemzetközi kisugárzásainkról

- előkészítés alatt lévő idei terveinkről

Tárgyalás eredményeként ígéretet kaptunk arra, hogy késő ősszel, vagy kora télen lehetőségünk lesz arra, hogy térítés nélkül igénybe vehessük a felsőházi üléstermet, ha a majdani, a közös döntésünk eredményeként, az esetlegesen, 2020 őszén megszervezzük az ötödik felmenő rendszerű nyugdíjas parlamentet.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: 

NYUGDÍJAS PARLAMENT KÖZLEMÉNYE A 2020. ÉVI NYUGDÍJEMELÉSSEL KAPCSOLATBAN 

Csalódottan értesültünk arról, hogy a Kormány nem vette figyelembe az Országos Nyugdíjas Parlament javaslatát és a tegnap megjelent 300/2019.(XII.11.) számú Korm. rendeletben 2020. január elsejével csak 2,8 százalékkal emelné meg a jogosultak ellátását.

Az emelés mértékét azért tartjuk méltánytalanul alacsonynak mert, a Kormány figyelmen kívül hagyta, hogy:

- a fogyasztói árak stabilitásáért felelős MNB előrejelzése szerint a jövő évere 3,4 százalékos infláció várható,

- a jövő évi gazdasági növekedés (GDP) mértéke várhatóan 4 százalékos lesz, melynek az örvendetesen magas értékéhez a nyugdíjasok is tevőlegesen hozzájárulnak

- a várható fogyasztói ár emelkedésénél alacsonyabban megállapított év elejei nyugdíjemelés azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok ismét 10 hónapig hiteleznek a költségvetésnek,

- a Kormánynak lehetősége lenne arra, hogy a „makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további intézkedéseket tegyen”

Az idősek képviselői azt kérik a Kormánytól, hogy a bruttó bér és keresettömeg (9,6%) és a fogyasztói-ár index (3,4%)  várható alakulásának figyelembe vételével a jövő évi nyugdíjemelés mértékét 6,5 százalékban állapítsa meg.

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

      Népszavazási kezdeményezéseink (2019)

1. Akarja-e, hogy az állami, illetve az önkormányzati fenntartású idősotthonokban lakók havi terítési díjának az évenkénti emelkedése ne haladhassa meg az év eleji százalékos nyugdíjemelés mértékét?

2. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból főellátásként folyósított havi legkisebb öregségi nyugdíj és a havi legmagasabb öregségi nyugdíj között a különbség harminckilencszeresnél nagyobb ne lehessen?

3. Akarja-e, hogy a munkavállaló heti negyven óra munkaidőn túli foglalkoztatása esetén a túlmunkában eltöltött időt a nyugdíjszámítás szempontjából kiegészítő szolgálati időként kelljen figyelembe venni?

4. Akarja-e, hogy az idősek sérelmére megvalósított bűncselekmények elkövetőinél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát?

5. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjak év eleji megemelése úgy történjen, hogy az átlag alatti nyugellátásban részesülők százalékosan magasabb, ugyanakkor az átlag feletti nyugellátásban részesülők százalékosan alacsonyabb nyugdíjemelésben részesüljenek?

6. Akarja-e, hogy az időskori létbiztonság érdekében a Nyugdíjbiztosítási Alap ismételten önálló pénzügyi alapként, továbbá a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, valamint az Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület delegáltjaiból álló testület ellenőrzése alatt működjön?

7. Akarja-e, hogy az időskori megélhetés biztosítása és a társadalmi szolidaritás érvényesülésének elősegítése érdekében „a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról” szóló törvényben felsorolt kedvezményezettek köre egészüljön ki „a rendelkezésre jogosult nyugdíjas szülei” lehetőségével?

8. Akarja-e, hogy az idős emberek közösségi jogai érvényesülésének támogatása érdekében, „a társasági adóról és osztalékról” szóló törvény „kedvezményezett célnak minősülő” pontja a „nyugdíjasok érdekében tevékenykedő egyesületek működési támogatása” céljával egészüljön ki?

9. Akarja-e, hogy a társadalmi szolidaritás érvényesülésének elősegítése érdekében a jelenleg hatályos „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben” szereplő előírások úgy módosuljanak, hogy a.) 372.000 és 420.000 közötti átlagkeresetrész 10 százalékát, b.) 421.000 forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításakor figyelembe venni?

10. Akarja-e, hogy a társadalmi szolidaritáson alapuló, egységes állami nyugdíjrendszer, minden magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező, korbetöltött öregségi nyugdíjas személynek, az időskori létbiztonsága érdekében, biztosítsa a medián nyugdíj hatvan százaléka feletti összegű nyugdíj folyósítását?

11. Akarja-e, hogy az időskori megélhetés biztosítása érdekében mind a járulékfizetésre kötelezett foglalkoztatók, mind a biztosítási kötelezettséggel járó munkát végző foglalkoztatottak után fizetendő nyugdíjjárulék, ne csak a nevében, hanem a természete szerint is, ismét járulék – tartalommal rendelkezzen?

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülésének határozata            

Előzmények:

• Az Országos Nyugdíjas Parlament I. ülésére Budapesten 2017. május 17-én került sor. Az elfogadott határozat kérte a Köztársasági Elnök Urat, hogy meghatározott ügyekben kezdeményezzen törvényalkotást, más ügyekben tagadja meg a jogszabályok kihirdetését és megint más kérdéskörben irányítsa a közbeszéd figyelmét az idősek sajátos gondjaira.

Az Országos Nyugdíjas Parlament kezdeményezte „Az idős nemzedék érdekében szükségesnek tartott, az aláíró pártok mindegyike által támogatott elvek és intézkedések” című dokumentum kidolgozását, melyet 2017. december 19-én, tizenegy, a választásokon induló párt írt alá.

• Az Országos Nyugdíjas Parlament II. ülésére Budapesten 2018. január 25-én került sor. A küldöttek jóváhagyták a pártok által aláírt dokumentumot és állásfoglalást adtak ki a közelgő választással kapcsolatban.

• Az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülését Budapesten 2019. február 8-án tartottuk. A résztvevők elfogadták az idősek életkörülményeinek javításához szükségesnek tartott intézkedés csomagot - „Problématérkép” – és meghatározták a két legfontosabbnak ítélt rendelkezési javaslatukat. (Prioritás)

Az Országos Nyugdíjas Parlament kezdeményezésére elkészült az a „Szándéknyilatkozat” melyben, az Európai Uniós intézményeben az időseket érintő munka kedvező befolyásolására vállalkozó szervezetekkel 2019 májusában - négy a választáson induló párttal - írtunk alá.

• A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének 2019. augusztus 7-i határozatának megfelelően, 2019 őszén, a megyei nyugdíjas parlamentek: az időseket szervező helyi egyesületek, tagozatok, klubok, körök, műhelyek és csoportok megtartották ülésüket. A megbeszéléseken megvitatták a nyugdíjasok életkörülményeinek jobbítását, társadalmi megbecsülésük javítását és anyagi kiszolgáltatottságát csökkentő javaslatokat.

• Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése az Országgyűlés Népjóléti-, és a Költségvetési Bizottság tagjainak az aktív közreműködése mellett került sor.

Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése meghozta az alábbi határozatot:

0. Továbbra is fenntartjuk a nyugdíjasok nevében azt a kezdeményezésünket, hogy a legfontosabb intézkedésnek tartjuk:

1.  az év elején esedékes nyugdíjemelés mértékét a tervezett bruttó bér- és keresetnövekedés és a várható fogyasztói árindex növekedés együttes figyelembevételével kerüljön meghatározásra.

2. az idősek önszerveződő egyesületeinek és a Kormány képviselői között jöjjön létre egy rendszeresen működő egyeztető fórum.

I. Javasoljuk, hogy a települési önkormányzatok a munkájuk során kiemelt figyelmet fordítsanak az idős honfitársaink életkörülményeinek javítására, kiszolgáltatottságuk csökkentésére és biztonságuk fokozására. Ennek érdekében javasoljuk, hogy:

a.  Az önkormányzati vezetők és a településükön tevékenykedő időseket tömörítő szervezetek, tagozatok, klubok, körök és műhelyek képviselőinek bevonásával hozzanak létre egy a nyugdíjasokat érintő kérdések megbeszélésére hivatott egyeztető fórumot.

b. A nyugdíjasok képviselőivel való egyeztetés után hozzák létre a helyi önkormányzat „Idősügyi Tanácsnok” tisztségét.

c. a településükön, megyéjükben szervezzék meg az önkéntes munka lehetőségét, amelyben az idős emberek – a szükséges felkészítés után – tudnak segíteni idős társaiknak napi problémáik megoldásában, kiegészítve az önkormányzati szociális házi segítségnyújtást;

d. A területünkön működő idősotthonok korszerűsítésével, bővítésével segítsék az ezt igénybe venni kívánók lehetőségeit, és fordítsanak kiemelt figyelmet az ott dolgozók, a szociális ellátórendszerükben dolgozók anyagi és szakmai megbecsülésére is.

e. Teremtsék meg annak a feltételeit, hogy az idősek körében egyre növekvő elmagányosodás folyamata megálljon, majd a kedvező irányba forduljon.

f. Hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy az idősek minél könnyebben hozzájuthassanak a közszolgáltatásokhoz.

II. A korábban elfogadott „Problématérkép” pontjait az alábbi témával egészítjük ki.

        (Azokat a pontok aktualitását továbbra is fenntartjuk, melyekben a Nemzeti Választási Bizottság  már elutasító határozatokat hozott.)

30. A lakosság környezettudatos szemléletformálása érdekében, a kormányzat teremtse meg annak a szervezeti, anyagi és jogi feltételeit, hogy az idős emberek cselekvően bekapcsolódhassanak a természeti értékeink megőrzésébe és gyarapításába.

3. Kezdeményezzük, hogy a Magyarország 2020.évi központi költségvetéséról szóló törvény az alábbi paragrafusokban változzon meg:

1. Az 56.§-ban módosítani szükséges az 1997.évi LXXXI. törvény 62.§ át úgy, hogy az elkövetkező években az év elejei öregségi nyugdíjemelés meghatározásakor a tervezett bruttó keresetemelés és a tervezett fogyasztói áremelkedés mértékét is figyelembe kelljen venni. (vegyes indexálás)

2. Az 56.-ban módosítani szükséges úgy, hogy a tervezett fogyasztói áremelkedés mértékét az MNB prognózisa szerinti 3,4 % -ban rögzítse.

3. A 10.§-ban szereplő méltányossági alapú nyugdíjemelésre szánt összeget 1.200 millió forintban állapítsa meg.

1. Kezdeményezzük, hogy az 1997.évi LXXXI. törvény 101.§ (5) – (6) pontjában körülírt nyugdíjprémium intézkedés úgy változzon meg, hogy a folyósítás összege épüljön be az ellátott nyugdíjalapjába. (megjegyzés: 62.§ (6))

2. Előzetesen elutasítjuk azt a sajtóban megjelent tervezetet, mely szerint a jövőben a nyugdíj folyósítása csak banki átutalással történhetne, valamint azt, hogy korlátoznák a havi kétszeri térítés mentesen elvégzett készpénz felvételt.

4.  A javaslataink rendszerszerű figyelmen kívül hagyása miatt, az Alaptörvény 8.cikk (1) bekezdése alapján - a Nemzeti Választási Bizottsághoz - az alábbi országos népszavazási kérdés benyújtásával kényszerítjük ki a hatalom válaszait az alábbi kérdésekben.

a.   Akarja-e Ön, hogy az idős embereket megillető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Országgyűlés hozza létre az Idősek Jogainak Biztosának intézményét?

b.   Akarja-e Ön, hogy a nemek és a földrajzi területek között napjainkban meglévő átlagos öregségi nyugdíjellátások különbségének csökkentése érdekében az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok módosításával tegye lehetővé, hogy a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő három évig Magyarországon az év elején esedékes öregségi nyugdíjemelés nagysága a jogosultak számára egyenlő mértékű legyen?

c.   Akarja-e, hogy az évenkénti nyugdíjemelés nagyságát a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követő évtől úgy határozzák meg, hogy annak mértékének megálapításakor, 50 - 50 százalékban a várható fogyasztói áremelkedés és a várható bruttó keresetnövekedés mértékét vegyék figyelembe?

d. Egyetért-e azzal, hogy az időskori testi-lelki megbetegedések ellátását kiemelt nemzeti egészségügyi és szociális prioritássá nyilvánítsa az Országgyűlés?

5. Megbízzuk a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületét arra, hogy

1.  a legfontosabbnak tartott kezdeményezéseink érvényesítése érdekében tegyen lépéseket a közjogi szereplők, a média fórumai és a lehetséges szövetségesek felé;

b. a megyei nyugdíjas parlamentek javaslatai alapján készült „problématérképben” foglaltak, valamint a fentiekben megfogalmazottak megvalósulása érdekében keressen szövetségeseket, kezdeményezzen intézkedéseket;

3. jogi szakértökkel való konzultációk után, folyamatosan kezdeményezze az országos népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottságnál;

4. a következő évben szervezze meg a felmenő rendszerű Országos Nyugdíjas Parlament V. ülését;

6. Az Országos Nyugdíjas Parlament IV. ülése jóváhagyólag elfogadja a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület munkáját, melyet a III. ülésünk óta elvégzett.

Budapest, 2019 december 4.

  Elfogadta az Országház Felsőházi üléstermében jelen lévő 378 küldött

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület közleménye

Budapest, 2019. február 14., csütörtök (OS)

Az Országos Nyugdíjas Parlament képviselői az Európai Bizottság nyugdíjszakértőjével áttekintették a hazai idősek helyzetét és jövőjét.

Az Európai Bizottság Budapesti Képviselete, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata és az Országos Nyugdíjas Parlament szervezésében a szakértők pódiumbeszélgetés keretében beszélték meg a nyugdíjasok jelenlegi helyzetét és a jövőjükre vonatkozó prognózisokat. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy - a történelmi örökség miatt - a jövőben a kormánynak nagyobb szerepet kell vállalni az idősek életkörülményeinek javítása és az alacsony nyugellátás érzékelhető emelése érdekében. Javasolták, hogy az évenkénti nyugdíjemelés mértékének meghatározása esetén a fogyasztói áremelkedés várható hatása mellett a prognosztizált bérkiáramlást is vegyék figyelembe. A hosszú távú tervek megbízhatósága érdekében a demográfiai folyamatok előrevetítése mellett jelentősebb súllyal kell figyelembe venni a mesterséges intelligencia térnyerésének, a hagyományos munkavégzés jelentőségének megváltozásának hatását is. A résztvevők szükségesnek tartották az EU tagországai nyugdíjpolitikájának érdemleges összehangolását, az európai alapnyugdíj bevezetését és a mindenkire kiterjedő méltó időskor biztosítását.

Kiadó: Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Tisztelt Nyugdíjasokat Képviselő Szervezetek!                        

Tisztelt Sorstársunk!

Kedves Barátunk!                                                                                        

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete - a korábbi plenáris ülésünk felhatalmazása alapján - 2018-ban is megszervezte a felmenő rendszerű megyei nyugdíjas parlamenteket. A szervező munkában nagy segítségünkre voltak az idősek helyi szervezetei, klubjai, körei, tagozatai és műhelyei. A nyugdíjasok megvitatták az idősek életkörülményeire, társadalmi megbecsültségükre, és társas kapcsolatuk alakulására hatással lévő körülményeket, megfogalmazták a helyzetük javítására vonatkozó javaslataikat. A helyi szinten megválasztott küldöttek részvételével a közeljövőben megszervezésre kerül az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülése.

Meglátásunk szerint az érdekképviseleti munkánk akkor lehet sikeres a jövőben, ha a megyei nyugdíjas parlamenteken felvetett témák közül kiválasztjuk azt a legfontosabb (legsürgetőbb, leglényegesebb, legaktuálisabb) ügykört, melyre az erőforrásainkat koncentrálnunk kell.

A megyei nyugdíjas parlamentek határozatai alapján elkészítettük azt az összeállítást mely segítségünkre lehet a felvetések közötti megfelelő súlyozáshoz.

Kérjük, hogy a felvetések közül válasszátok ki azt a témát, melyre a közeljövőben koncentráljunk. Az Országos Nyugdíjas Parlamenten a megyék küldöttjeitől, az idősek országos hatókörű szervezeteinek képviselőitől, a meghívott szakértőktől és a vendégektől is az kérjük, hogy a felszólalásában az általuk kiválasztott téma indokoltságáról, súlyáról, stratégiai jelentőségéről szóljon.  Az elhangzottak alapján szavazással tudjuk majd eldönteni a nyugdíjas társadalom által legfontosabbnak tartott témakört.

A megyei nyugdíjas parlamenteken megfogalmazott javaslatok:    

1.) A Kormány és az idősek önszerveződéseinek képviselőivel jöjjön létre egy rendszeres, kiszámítható, nyilvános egyeztető és konzultációs intézmény.

2.) Az Alaptörvényt meg kell változtatni úgy, hogy a jövőben tartalmazza az idősek méltó életkörülményei biztonságának garantálását. (a „segíti elő” a „törekszik” szándékoknál határozottabb elkötelezettségek intézményesítése)

3.) A nyugdíjrendszer fentarthatósága és biztonsága érdekében központi intézkedéseket kell hozni az ország termelékenysége és a versenyképessége javulása érdekében.

4.) A Kormány háttérintézményei tegyék láthatóvá azt, hogy az idősek folyamatosan hozzájárulnak a nemzeti közösség felosztható forrásaihoz. (adó, járulék és illetékfizetés révén, az önkéntes és fizetetlen háztartási munkák átvállalásával, az aktív korosztály számára örökül hagyott nemzeti vagyon hozamaként)

5.) Az év elejei nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor, a prognosztizált infláció nagyságának figyelembevételén túl, a várható bérkiáramlásának mértékét is vegyék figyelembe. (vegyes indexálás)

6.) Az év elejei nyugdíjemelés differenciáltan – az alacsony nyugdíj értékűeknél esetén magasabb, a magasabb nyugdíj értékűeknél alacsonyabb – mértékben történjen meg.

7.) Vezessék be a sajátos élethelyzetbe lévő idősek számár a rugalmas nyugdíjba-vonulás lehetőségét. (bonusz - malusz rendszer)

8.) Biztosítani kell a Nyugdíjbiztosítási Alap - jogi, szervezeti, gazdasági és személyi – önállóságát. Valósuljon meg az Alap ellenőrzése az érintettek releváns önszerveződései által.

9.) Döntést kell hozni arra vonatkozólag, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból fő ellátásként folyósított havi öregség nyugdíjak:

        a.) legkisebb összege ne lehessen kevesebb mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 60 százaléka,

        b.) legmagasabb összege ne lehessen nagyobb, mint ezen kategóriában az előző évi nyugdíj mediánértékének 600 százaléka.

10.) A közeljövőben intézkedéseket szükséges hozni, arra vonatkozólag, hogy a nyugdíjkorrekciós program keretében csökkentsék a térségek közötti, a nemek közötti, és a nyugdíjba vonulás időpontjától függő nyugdíjkülönbségeket.

11.) A nyugdíjprémium szabályain változtatni szükséges úgy, hogy a folyósított ellátás mértéke beépüljön az érintettek alapnyugdíjába, ezzel növelve a következő években esedékes nyugdíjemelés bázisát.

12.) A nyugdíjprémium kiszámításának alapjául szolgáló 80 ezer forintos viszonyszám – a 2008. évi átlagnyugdíj – mértékét a mindenkori átlagnyugdíj nagyságához kell igazítani.

13.) Ratkó-korszak gyermekei a nyugdíjrendszer ellátottjai körébe mostanában lépnek be. Számuk igen jelentős (kb. 720 ezer fő), így biztosítani kell a szükségleteihez igazodó ellátórendszereket. (idősotthonok, időskorúak nappali ellátása, szociális távfelügyelete stb.)

14.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idősotthonokban fizetendő havi térítési díj összegének évenkénti emelése ne haladhassa meg az éves nyugdíjemelés mértékét.

15.) Központi intézkedést kell hozni arra vonatkozólag, hogy az idős korra egyre nagyobb méreteket öltő elmagányosodási jelenség oldására létre jöjjenek a sajátos intézmények. (kiemelten a kistelepüléseken élők hátrányos helyzetére tekintettel)

16.) Intézkedést szükséges hozni a „Nyugdíjas Igazolvány” bevezetése érdekében, hogy az idősek a hazai és nemzetközi szolgáltatók és hatóságok elött a nyugdíjas státuszuk tényét és a kedvezmények igénybevétele jogosultságát hivatalosan is igazolhassák.

17.) A közszférában is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az öregségi nyugdíjasok munkavállalást - az SZJA megfizetésén túl – se a munkáltatót, se a munkavállalót más adó-, járulék-, hozzájárulás fajták ne terheljék.

18.) Az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében az elkövetőknél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát.

19.) Sürgősséggel fel kell mondani a magyar – szovjet szociálpolitikai egyezményt (1963. évi 16. sz tvr), és az Ukrajnában szerzett biztosítási jogviszonyt a magyar nyugdíj meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.

20.) Felül kell vizsgálni a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexhez használt főcsoportokba tartozó áruk és szolgáltatások százalékos arányát.

21.) Plusz forrást kell biztosítani arra, hogy az özvegyül maradt nyugdíjas - normatív alapon - kapjon egyszeri támogatást a társának halálakor. (kegyeleti támogatás)

22.) A Kormány kezdeményezze az Országgyűlésnél, hogy az hozza létre az „Idősügyi Szószóló” intézményét.

23.) A Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított ellátások közül külön kell választani a biztosítási elv és a szolidaritási elv alapján történő kifizetések csoportját.

24.) Az öregségi nyugdíjasok részére térítés mentesen kell biztosítani a szakorvos által szükségesnek tartott gyógyszereket.

25.) Azon felnőtt háziorvosi körzetek számára, ahol az egészségügyi alapellátásra bejelentkezettek között többségben vannak a nyugdíjjogosultak, ott kiegészítő pótlékot kell bevezetni.

26.) Lehetővé kell tenni minden személyi jövedelmi adót fizető állampolgárnak, hogy adójának egy százalékát saját nyugdíjas szülei részére átutalhassa.

27. A társasági adófizetésre kötelezetteknek lehetővé kell tenni azt, hogy adójának negyven százalékát valamely országos hatókörrel működő, idősek képviseletét célul kitűző önszerveződő civil szervezet részére felajánlhassa.

28.) Felül kell vizsgálni a hatályos adórendszert, abból a célból, hogy az idősek kiszolgáltatottságát csökkentő, életkörülményeinek biztonságát erősítő intézmények és személyek kedvező adózási körülmények között végezhessék munkájukat. (pl. egyszerűsített foglalkoztatásról-, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvények)

29.) Az évente megrendezésre kerülő, önszerveződésen alapuló, felmenő rendszerű, pártoktól független nyugdíjas parlamentek intézményének működését központi költségvetésből kell biztosítani.