:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::..

Kedves Nyugdíjas Kortársaim!

Az információ nagy hatalom, amely átalakítja világunkat!

Ennek módszerei között az egyik legerősebb a beszéd(u.n. verbális kommunikáció) az emberek között, különösen akkor,ha ez testbeszéddel (pld. mosolygás, kedvesség, akár harag, gyűlölködő arckifejezés stb.) is társul.

Lehet a beszéddel való meggyőzés  szándéka látszólag jó és kedvezőnek látszó, de alapvetően alattomos -  a másik fél becsapására, megkárosítására szolgál!

Ez az utóbbi szándék a megszólított egyén alapvető tulajdonságainak (hiszékenység, félelem az idegentől, betegségtől, és ajándék elfogadása, jól járni valamivel stb,) ismeretére épít.

Évek óta változatos módszerekkel bennünket céloztak meg a CSALÓK. Tudván, hogy az idősek szégyellik bevallani, hogy becsapták őket, ezért a CSALÓK-at nehéz elfogni, megbüntetni.

Módszerük, hogy szép szóval, kedvező, vagy ingyenes ajánlatokkal (pld ingyenes egészségszűrés ) környékezik meg az embert. A beszélgetést sokszor semleges témákkal kezdik csak kedvesen kérdezgetve, majd ügyesen kiszedik a kiszemeltből a reá vonatkozó személyes információkat(unoka, betegségek, szokások, kor, cím , elérhetőség stb.)

Kedves Nyugdíjas Kortársaim! Legyetek óvatosak! NINCS INGYEN SZOLGÁLTATÁS, AJÁNDÉK! Később az u.n. SZOLGÁLTATÁS-nak TÖBBSZÖRÖSÉT FIZETTETIK MEG VELETEK!!!  Gondolkozzatok, ne írjatok alá vaktában szerződést, hanem otthon tüzetesen nézzétek át még az aláírás eldöntése előtt!

Budapest, 2019-01-24.                                A korosztályunk érdekében:

                                                                       Véghné Reményi Mária

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

GENERÁCIÓNK 2018.ÉV 7.SZÁM 

GENERÁCIÓNK 2018. ÉV 5. SZÁM

GENERÁCIÓNK 11.SZÁM

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

A KÉSEDELMI KAMATOT NEM KÉRHETIK MAGÁNSZEMLYTŐL,

 HA KÉSVE FIZETI BE SZÁMLÁIT!

MINDEN KÖZMŰ SZÁMLÁRA ÉRVÉNYES!

Talán sokan hallottak már  a behajtási költségátalányról, amit már több szolgáltató is megpróbált ügyfeleink behajtani késedelmes számlafizetés esetén! Azért fontos tudni róla, mert nem kis összegű késedelmi kamatról van szó, körülbelül 12 ezer forint plusz költséget jelent a késedelmi kamat a számla összegén túl, amit egyes szolgáltatók megpróbálnak behajtania  kése fizető ügyfeleken!A behajtási költségátalány, melynek összege körülbelül 12 ezer forint, késedelmes fizetés esetén merülhet fel! DE ÉS EZ A LEGFONTOSABB

A behajtási költségátalány magánszemélyekkel szemben nem érvényesíthető!!!! A behajtási költségátalányról szóló törvény hatálya kereskedelmi ügyletekre és vállalkozásokra terjed ki. A behajtási költségátalány nem alkalmazható magánszemélyekkel szemben.

Tájékoztató a behajtási költségátalányról

1.A behajtási költségátalány

Behajtási költségátalány fizetési kötelezettség késedelmes teljesítésekor merülhet fel. A jogosult abból a célból tarthat igényt erre az átalánydíjra, hogy fedezze a követelése behajtásával kapcsolatos kiadásokat.

A behajtási költségátalány fix összegű – 40 eurónak megfelelő forint –, amely független a pénztartozás mértékétől és a késedelem időtartamától. Teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei (például a késedelmi kamat fizetése) alól.

A hazai jogszabályok alapja az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A behajtási költségátalány jelenlegi Magyarországra érvényes szabályait a 2016. évi IX. törvény tartalmazza.

A törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó szándéka, hogy a szerződő feleket ösztönözze a fizetési kötelezettségek időben történő teljesítésére. A jogszabály hatálya kiterjed valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.

Forrás : http://www.mekh.hu/

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Tilos megenni ezt az élelmiszert, ha már megvetted!

 Idegkárosító anyag van benne.

A tagállamokat a kockázatról az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerén (RASFF) keresztül értesítették, mert a termékből a megengedett határértéket (1 mg/kg) meghaladó mennyiségű higany tartalmat mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok. A Vietnámból származó szállítmány egy belga vállalkozáson keresztül érkezett az Európai Unió területére, ahonnan egy holland közvetítőn keresztül Magyarországra is szállítottak.

A bejelentést követően a NÉBIH azonnal fel felvette a kapcsolatot a termék magyarországi forgalmazójával. A vállalkozás korábbi gyors intézkedésének köszönhetően az érintett tétel már nincs kereskedelmi forgalomban. A magyarországi forgalmazó értesítette valamennyi vásárlóját a termékvisszahívásról.

Tekintettel arra, hogy a kardhal szállítmány szeletelt, fagyasztott élelmiszerként, hosszú lejárati idővel került forgalomba, a NÉBIH arra kéri a vásárlókat, hogy ellenőrizzék a 2016. november 28-át követően vásárolt fagyasztott hal termékeket.

Aki rendelkezik az alábbi azonosítókkal ellátott termékkel, semmiképp ne fogyassza el, hanem vigye vissza a vásárlás helyére.

A visszahívásban érintett termék adatai:

Termék neve: Kardhal filé (fagyasztott)
Latin megnevezés: Xiphias gladius
Cikkszám: KHFILSA
Tételazonosító: 150709-4
Minőség megőrzési idő: 2019.08.11.
Kiszerelés: védő jégréteggel műanyag tasakban
Származási hely: Vietnám

A visszahívás kizárólag csak a fentiekben megnevezett azonosítókkal ellátott terméktételt érinti.

A higanyról

A higany természetes forrásokból és emberi tevékenység következtében jut a környezetbe és élelmiszereinkbe. A szervezetben felhalmozódni képes, és csak lassan ürül ki. Legfontosabb toxikus hatása a vese és a központi idegrendszer károsítása. A szerves higanyvegyületek lényegesen mérgezőbbek, mint a szervetlenek. A vízi élőlényekben a higany többnyire szerves vegyületek, elsősorban metil higany formájában fordul elő. A vízi táplálékláncban feldúsulást mutat, így a ragadozó, hosszabb élettartamú tengeri halakban jelentős szinteket érhet el, amely a rendszeresen, sok halat fogyasztó emberek számára jelenthet egészségi kockázatot.

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Tizenegy végrehajtási eljárás az üdülési jogot értékesítő cég ellen, bottal üthette több mint négymillió forintját a fogyasztó! 

Nagyon fontos az elővigyázatosság, ha szabadulnánk az üdülési jogunktól!

Megtévesztő szóbeli tájékoztatások, az átvett pénz után eltűnő cégek, nehezen értelmezett, mégis aláírt szerződéses konstrukciók – ezekről számolnak be a fogyasztók a Budapesti Békéltető Testülethez benyújtott kérelmeikben, amelyek az üdülési jog értékesítésével kapcsolatosak.

Az elmúlt év tapasztalataiból az látszik, hogy a panaszosok szeretnének megszabadulni a korábban akár 99 évre megvett üdülési joguktól és ennek reményében jelentős pénzösszegeket adnak át a vállalkozásoknak, amelyek szóban az üdülési jog eladását vállalják. Az ígérgetések ellenére csak később döbbennek rá, hogy az aláírt szerződés nem is szólt többre, mint például adminisztrációs, vagy fordítási feladatok ellátására.

A Testület előtt lévő fogyasztói beadványok jól mutatják azt, hogy a kérelmezők a minél gyorsabb eladás reményében akár milliós összegeket adnak át egy olyan vállalkozásnak, amelynek korábban utána sem néztek és amiről nem is tudnak semmit. Pedig az interneten néhány kattintással bárki már lekérheti az érintett cégre vonatkozó adatokat és megnézheti, van-e például olyan jogi eljárás folyamatban, amely kétségeket ébreszt a vállalkozás megbízhatóságában, nem utolsósorban pedig abban, hogy később viszontláthatja a befizetett összeget. Többen sérelmezték azt is a meglévő üdülési jog kapcsán, hogy az éves, akár több tízezer forintos fenntartási díjak súlyos és egyben teljesen felesleges fizetési kötelezettséget jelentenek számukra.

Sokszor az is probléma, hogy az érintett cég, amelyik korábban teljesen készséges volt a fogyasztóval – így szólnak a beadványok – az átadott összeg után nem veszi át a leveleket, címét áthelyezi, korábbi elektronikus elérhetőségét megszünteti.

Az egyik szóban forgó ügyben például közel négy és fél millió forintot fizetett ki a fogyasztó a vállalkozásnak előre, amelyik megígérte, hogy ezért cserébe eladja három üdülési jogát. Egy évig semmi sem történt, a cég még csak nem is válaszolt a levelére. Ekkor derült csak ki, hogy futhat a pénze után a panaszos, hiszen tizenegy különböző végrehajtási eljárás volt folyamatban a vállalkozással szemben.

Többször előfordult az is, hogy a fogyasztók az üdülési jog továbbértékesítéséért cserébe jellemzően nagy összegeket fizettek be, később viszont mégis a nevükön maradt az üdülési jog, tehát fizetniük kellett annak terheit, miközben a korábban befizetett pénzüket sem kapták vissza.

Egy, a Testülethez forduló panaszos például ugyancsak az eladás szándékával kereste meg az érintett vállalkozást, mert az korábban vállalta a dobogómajori üdülési jogának eladását. Később azonban rábeszélték még egy újabb, 1.220.000 Ft értékű üdülési jog megvételére úgy, hogy a már meglévő joga eladásából származó bevétel fedezi majd a vételárat. Mivel az értékesítés viszont még nem történt meg és ezt csak a jövőre nézve ígérték azt számára, ezért kénytelen volt több mint egymillió forint kölcsönt felvenni. Ezt követően pedig azzal szembesült, hogy mégsem került sor a cég által vállalt adásvételre.

A fenti tapasztalatok alapján a legfontosabb a megelőzés, ezért a fogyasztóknak az alábbiakat javasoljuk már jó előre, ha üdülési jogukat szeretnék eladni egy vállalkozás segítségével:

1. Válasszák meg gondosan a fogyasztók annak a vállalkozásnak a személyét, amelynek megbízást adnak üdülési joguk eladására! A www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon könnyen utánanézhetnek annak, van-e folyamatban olyan jogi eljárás, amely vita esetén veszélyezteti a vállalkozásnak átadott akár több millió forintos összeg visszatérítését.

2. Soha ne adjanak át előre a fogyasztók jutalékot vagy megbízási díjat a vállalkozásnak, amely vállalja az üdülési joguk eladását! A megbízási díj csak később, a megbízás teljesítésekor jár a megbízottnak, kivéve, ha a szerződésben erről másképp rendelkeztek. Kezeljék azt is fenntartással a fogyasztók, ha a jogügylet célja (a készpénzhez jutás) ellenére épp olyan kérést kapnak a vállalkozástól, amely még további befizetésekre vonatkozik.

3. Ne fogadják el a fogyasztók a vállalkozás azon hivatkozását sem, ha az eladással felmerülő költségeik miatt kérik előre a pénzt az üdülési jog értékesítésére! Megbízás esetén ugyanis a vállalkozásnak kell megelőlegeznie ezeket a költségeket, kivéve, ha ettől a szerződésben eltértek.

4. Ne bízzanak vakon a fogyasztók az előzetesen szóban megkapott tájékoztatás tartalmában és azt vessék össze az eléjük tett írásbeli szerződés tartalmával! Ha ellentmondást tapasztalnak, ne írják alá a szerződést!

5. Ne írják alá rögtön a fogyasztók a szerződést akkor sem, ha a vállalkozás szerint az ajánlat csak aznapra érvényes! Nyugodtan vigyék haza, olvassák át alaposan, mások – esetlegesen jogász végzettségűek – szintén nézzék azt meg. További sürgetés esetén pedig inkább álljanak el a szerződés aláírásának szándékától.

6. Csak akkor vállalják a kreditrendszerbe történő belépést, amennyiben értik e szerződéses konstrukció lényegét és előre ellenőrizték azt, hogy a befizetett összegért járó pontokat számukra valóban hasznos termékekre, szolgáltatásokra tudják levásárolni! A jól hangzó akciók, kedvezmények mit sem érnek akkor, ha azokat kizárólag felesleges dolgokra tudnák beváltani.

7. Ne feledjék a fogyasztók, hogy kérésre a vállalkozás köteles információt adni a megbízás, azaz az üdülési jog értékesítésének állásáról, sőt arról is rögtön, ha a vállalt adásvétel sikeresen létrejött. A fogyasztó felhívására a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy megtette a szerződés szerinti vállalásait, ellenkező esetben a fogyasztó pénz visszatérítésére vonatkozó igénye megalapozott lehet.

8. Kizárólag írásba foglalt szerződés alapján adjanak a fogyasztók megbízást az üdülőhasználati jog eladására és ellenőrizzék annak tartalmát, hogy az nem csupán marketing, promóciós vagy egyéb feladatokra, így az üdülési jog reklámozására vonatkozik-e! Ezt is annak tudatában tegyék meg, hogy az írásba foglalt és ténylegesen az eladásra szóló megbízás sem garantálja a legtöbb esetben az üdülési jog sikeres értékesítését. Tehát a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül később értékesítésre (kivéve, ha erre a vállalkozás felróható magatartása miatt került sor).

9. Tartsák észben, hogy tizennégy napig elállhatnak - ha pedig a szolgáltatás teljesítése már megkezdődött, úgy felmondhatják a szerződést - indokolás nélkül az üdülési jog eladására irányuló megbízástól is akkor, ha a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, és csak később szembesültek azzal, hogy a cég valójában nem is eladást, hanem kizárólag az üdülési jog hirdetését, adminisztrációs vagy egyéb reklám feladatok ellátását vállalta.

10. Vita esetén írásban, igazolható módon nyújtsák be panaszukat a vállalkozásnak. Ha a cég egyáltalán nem lelhető fel, elköltözött vagy egyszerűen nem veszi át a küldeményeket, gyanú esetén éljenek rendőrségi feljelentéssel is az ügyben, ugyanis büntetőjogi felelősség merülhet fel akkor, amennyiben kiderül, hogy szándékosan nem veszik át a fogyasztók írásos megkereséseit.

További információ a sajtónak:

Dr. Kóródy Dávid, hivatalvezető

Budapesti Békéltető Testület

telefon: 06-30-515-3210

E-mail: bekelteto.testulet@bkik.hu

Web: www.bekeltet.hu

............................................................................................................................................................................

Két fogyasztóvédelemmel kapcsolatos témára hívjuk fel a figyelmet.

Az egyik a már sokat emlegetett termékbemutatók fogyasztóvédelmi szigorításának kedvező tapasztalatairól szól.

A másik az akciós utazási kínálatok körültekintő átnézésére hívja fel a figyelmet.

Nemrég olvastunk egy hírt arról, hogy a XIII. kerületben, január első hetében négy férfi  délelőtt 10 óra körül becsengetett egy Tomori utcai idős nő lakásába. Azt mondták a lakónak, hogy a fűtést szeretnék ellenőrizni, egyikük egy igazolványt is felmutatott, mire az idős hölgy beengedte őket. Három férfi úgy tett, mintha a radiátorokat ellenőrizné, egy pedig elkérte a nő iratait, amiket ő – az otthon tartott pénzével együtt – a párnája alól elővett. Pár perc elteltével a négy férfi távozott és a hölgy észrevette, hogy eltűnt a pénze, ekkor értesítette a rendőrséget. Elképzelhető, hogy e hírt olvasva mások is “kedvet kapnak” hasonló aljasságra.

Kérünk a fentieket és a mellékletben foglaltakat ismertesd minél szélesebb körben!

A NYUBUSZ Elnöksége

..............................................................................................................................................................................................

Kevesebb lett az átverés, több a megoldott ügy

– mit hozott a termékbemutatók szigorítása?

A Budapesti Békéltető Testület (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.  www.bekeltet.hu; bekelteto.testulet@bkik.hu) közleményéből az derül ki, hogy eredményesek volt  a fogyasztóvédelmi szabályok szigorítása az egyik legtöbb panaszt okozó termékbemutatókkal kapcsolatban.

Közel egy éve annak, hogy szigorodtak a termékbemutatók szervezésére vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok. A cégeknek tilos kölcsönszerződést aláíratni a rendezvényeken, nem hívhatják a fogyasztókat az ingyenes ajándékok, sorsolás reklámjával és kötelező ügyfélszolgálatot is fenntartaniuk.

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a módosítások hatására csökkent a visszaélések száma, és több ügy is oldódik meg a békéltető testületek előtt a cégeket terhelő együttműködési kötelezettségnek köszönhetően. A jogalkotó ezzel rálépett arra az útra, amely bizonyos, tisztességtelen cégek piacról való kiszorításához és ahhoz szükséges, hogy a fogyasztók korrekt, fogyasztóbarát magatartással találkozzanak a rendezvényeken. Ehhez természetesen még továbbra is van mit tenni, mivel egyes vállalkozások továbbra is a jogszabályi kiskapuk kijátszására törekednek és ez dühíti fel leginkább a fogyasztókat.

A termékbemutatókra vonatkozó szigorítások

A termékbemutatók szabályozását illetően még 2015 december végén és 2016 elején több tekintetben is szigorított a jogalkotó.

2016. január 25-től ugyanis meghatározásra került egy sor, ügyfélszolgálat fenntartására és működtetésére irányuló fogyasztóvédelmi előírás. Ezek alapján például a fogyasztóknak panaszaik bejelentésére lehetőséget kell biztosítani személyesen, telefonon, írásban és elektronikus úton is. Sőt akár személyes ügyintézésre is foglalhatnak időpontot. Ezzel együtt már 2015. december 12-től tilos kölcsönszerződést aláíratni a termékbemutatókon, valamint tilos a termékbemutatók reklámja során ajándéksorsolásra, nyereményre vagy más vagyoni előny biztosítására hivatkozni.

Örömmel tapasztalhatják mind a fogyasztók, mind a vállalkozások is, hogy a még felmerülő problémák a jogalkotó által hamarosan megnyugtatóan rendezésre kerülhetnek. A termékbemutatós ügyekkel azok jelentőségére való tekintettel a Fogyasztóvédelmi Tanács is foglalkozott a 2016. december 20-i ülésén.

A fogyasztóknak ugyanis az az érdeke, hogy tisztességes gyakorlatok, valós tényállítások és ígéretek, korrekt vállalkozói magatartás kísérjék a szerződések megkötését és az előzetes tájékoztatást is, ezzel együtt pedig a fogyasztóbarát cégeknek pedig az az érdeke, hogy a piacról eltűnjenek a fogyasztók kárára működő vállalkozások, amelyek versenytársaik jóhírnevét ronthatják a potenciális vásárlók előtt.

A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatait tekintve jól látszik, hogy a szigorításokat követően csökkent a termékbemutatókat illető visszaélések száma, ezt mutatja a Testülethez érkező kérelmek aránya. Azaz összességében pozitívan változott a helyzet 2016-ban.

Bizonyos vállalkozások még mindig a fogyasztók kárára működnek

Arról is szót kell ejteni, hogy az „átverések” – amelyekről a fogyasztók kérelmeikben beszámolnak és amilyen szóval a kereskedelmi gyakorlatokat jellemzik – azért továbbra sem szűntek meg teljesen. Habár kisebb arányban, mégis visszatérő tendenciát mutatnak ugyanis azok a panaszok, amelyek a médiában már több alkalommal megjelentek.

E szerint ugyanis bizonyos vállalkozások reagáltak a jogalkotói megkötésekre és szigorításokra, és most már nem termékbemutatóra, hanem ingyenes egészségügyi szűrésekre invitálják a fogyasztókat telefonon és kijelentik számukra előzetesen, hogy az érintett rendezvényen nem kerül sor semmilyen termék bemutatására, vagy előadás tartására, hanem csupán díjmentes egészségügyi vizsgálat történik a helyszínen. A kérelmek jellemzője, miszerint arról számolnak be a fogyasztók, hogy a telefonhívást követően ellátogatnak a vizsgálat helyszínére, amely környezetében is és az ott dolgozókat illetően is valamilyen egészségügyi szolgáltatói környezetet tükröz. Fehér ruhás személyzet, „orvosok” fogadják az érintetteket, és különböző műszerekkel vizsgálják a vizsgálatra ellátogató fogyasztót, ott különböző, a fogyasztó által nem ismert „orvosi eszközökkel” (idézet a kérelmekből: „lágylézer készülék, „lézer karkötő”, háromszög alakú mellkasra helyezendő, szívvizsgálatra szolgáló eszköz”, stb.) kerül sor a vizsgálatra. Ennek eredménye kiértékeléséig a fogyasztónak rendre meg kell hallgatnia egy előadást a korábbi ígéretek ellenére, ahol bemutatják számára a termékeket. Ezt követően az eredmények közlése útján – amint arról a beadványok szólnak – veszik rá a panaszost a szerződés megkötésére úgy, hogy a megállapított „egészségügyi bajra, gondra” kizárólag a bemutatásra került terméket kínálják egyedüli megoldásként. Ezen árucikkek vételára továbbra is több százezer forint, így a panaszosok nem tudják általában azt fedezni megtakarításaikból. Az egyértelmű jogszabályi tilalom ellenére pedig több ügyben is találkozott a Budapesti Békéltető Testület olyan üggyel, amelyben ott helyben, a rendezvényen sor került a kapcsolt hitelszerződés („áruvásárlási kölcsön”) megkötésére.

További probléma a bizonyos esetekben feltehetően megtévesztő tartalmú információk közlése, miszerint a fogyasztót orvos végzettségű személyek vizsgálják meg. Ez valóságtartalmát tekintve megkérdőjelezhető, különösen akkor, amikor több beadványban is azt írták le a panaszosok, miszerint maga az érintett orvos (Dr. X.Y, ahogy a fogyasztók számára bemutatkoznak különböző nevekkel) fenyegeti meg a fogyasztót azzal, hogy amennyiben nem fizeti ki a termék vételárát vagy nem veszi át az árucikket, akkor rá „végrehajtót” küldenek és csak emiatt a tény miatt további, több tízezer forintos eljárási költséget lesz kénytelen a fogyasztó viselni.

Egyáltalán nem vagy alig érkezik panasz viszont a termékbemutatók ügyfélszolgálataira

A szigorításokat illetően (a kölcsönszerződéseket illető probléma mellett) ami még megfigyelhető, hogy a fogyasztók – szemben a korábbi évekkel – már egyáltalán nem vagy csak alig sérelmezik azt, miszerint a termékbemutatós céget ne tudnák elérni.

Ez pedig azt jelenti, hogy a módosítások ügyfélszolgálatra vonatkozó előírásai beváltották – a Testület tapasztalatai szerint – az ahhoz fűzött reményeket.

Megtévesztő gyakorlatok továbbra is előfordulnak

Tény: az ingyenes ajándék és sorsolás reklámja és más hasonló, tilalmazott kereskedelmi gyakorlatok tanúsítására sem kerül már sor a tiltásoktól számítva – e körben pusztán annyi történt a 2016. évben, hogy (mivel csak maga a reklámozás tilos) – ettől függetlenül ugyanúgy sor kerül az ún. „sorsolások” megtartására az egyes rendezvényeken. Ez azt jelenti, hogy a „nyeremények”, amelyekről a fogyasztók beszámolnak, a gyakorlatban úgy köszönnek vissza, miszerint azt csupán „levásárolhatja” a vásárló az adott, több százezer forintos termék vételárából. Így kerül sor a gyakorlatban például egy 700.000 Ft-os készülék 300.000 Ft-ért történő megvételére – a 400.000 Ft-os nyeremény „igénybe vételét” követően.

A fogyasztók itt arról számolnak be, hogy még ezen összegek viselése is gondolt jelent számukra, egyúttal visszatérő elem a beadványokban az, miszerint akár a „vélt” vagy valós sorsolás ténye, akár a fenyegetőzés, akár pedig a cég részéről történő, „rossz egészségügyi állapotra” történő hivatkozás miatt átgondolatlanul döntenek az árucikkek megvásárlása mellett és így vállalják az azzal járó fizetési kötelezettséget.

Egyes cégek még mindig korlátozzák az indokolás nélküli elállási jog érvényesítését

Külön kell szólni végül bizonyos termékbemutatós cégek azon gyakorlatáról, miszerint automatikusan elutasítják az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását a szerződés székhelyen, telephelyen vagy üzletben történő megkötésére való hivatkozással.

A kapcsolódó kérelmek tanúsága szerint a fogyasztókat árubemutatóra hívják, akik pedig a szerződéskötés körülményei alapján azt feltételezik, később bármilyen probléma esetén élhetnek a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal. E vélekedés alapja, hogy az érintett jogügyletek megkötésének helyszíne például egy társasházi lakás vagy - ahogy az tűnik - egy egészségügyi szolgáltató központ, ami olvasatukban nem felel meg az üzletekkel szemben általában támasztott követelményeknek (Vásárlók Könyve kihelyezése, nyitvatartási idők feltüntetése, stb.).

Ennek ellenére később igényük elutasításra kerül, ha vissza kívánják adni a terméket az átvételt követő tizennégy napon belül. Indokként pedig az szerepel, hogy a szerződést jogi értelemben véve a vállalkozás üzletében írták alá, mivel az érintett lakás vagy egyéb helyiség a cégbírósági nyilvántartásban bejegyzett székhelyként, telephelyként szerepel avagy ezt (az üzletben történő vásárlás tényét) a szerződésben előre írásban kikötötték.

A békéltető testületi eljárás során is gyakran e hivatkozás található meg az érintett cégek Testületnek megküldött válaszaiban és ez alapján tartják a fogyasztók vételár-visszatérítésre irányuló igényét megalapozatlannak. Holott a Budapesti Békéltető Testület gyakorlata alapján önmagában attól, hogy az adott szerződés a cég székhelyén vagy telephelyén került megkötésre, még nem minősíthető automatikusan üzlethelyiségben megkötöttnek és e kérdést esetről-esetre szükséges elbírálni.

Ez azt jelenti, ha a vállalkozás arra hivatkozik a békéltető testületi eljárásban, hogy nem üzlethelyiségen kívül megkötött szerződésről van szó és ennek folytán nem is illeti meg a fogyasztót az indokolás nélküli elállási jog az adott ügyben, úgy ezt bizonyítania kell. Azt szükséges igazolnia, hogy valóban a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett, azaz a jegyzőnél bejelentett üzletben kötötték meg a szerződést. Ugyanis az üzletek kapcsán bejelentési kötelezettség terheli a cégeket a jegyzők felé. Ennek megtörténtét kell tehát a vállalkozásnak bizonyítania az eljárásban, hiszen az e bejelentéseket tartalmazó lista nyilvános és azt az önkormányzatok internetes honlapján közzéteszik. Így az érintett vállalkozások részéről nem elegendő pusztán annak igazolása, hogy bejegyzett székhelyen vagy telephelyen kötötték meg a fogyasztóval a szerződést és ha az érintett helyiség vonatkozásában nem igazolják, hogy az valóban üzletként üzemel, úgy ez a fogyasztó indokolás nélküli elállásra vonatkozó igényét megalapozottá teheti.

Szintén többször előfordult, hogy a vállalkozások később már ugyan becsatolták az eljárásban a szerződéskötés helyét illetően az üzletként történő bejelentés igazolását, de például az engedélyből az volt megállapítható, hogy az árusításra kerülő termékkörre az engedély nem terjedt ki, hanem az teljesen másról szólt.

Az elmúlt egy évben beérkező kérelmeket tekintve tehát pozitív a változás a termékbemutatókat szervező vállalkozások magatartását illetően, ugyanakkor az is jól látszik, hogy folytatni kell a törekvéseket bizonyos, továbbra is tisztességtelen módon működő cégek kiszorításáért. A Budapesti Békéltető Testület ehhez pedig megad minden olyan információt, amely a gyakorlati tapasztalatok fogyasztóvédelmi szabályozásba történő átültetéséhez szükséges. 

...................................................................................................................................................................

Extra kedvezmények, fokozott kockázat….

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (1012 Budapest, Logodi u. 22-24. www.feosz.hu; feosz@feosz.hu) az akciós utazási kedvezmények alapos mérlegelésére hívja fel a figyelmet.

A korábbi kedvezményes kínálatok gyakorlatához hasonlóan, különböző   akciók keretei között, kiemelkedően olcsó termékek, utazások kínálatára számíthatunk.

Felhívjuk az utazni vágyók figyelmét arra, hogy még a szolgáltatás kifizetése előtt szerezzenek információt arról valójában kivel szerződnek, ki az utazásszervező, ki az utazásközvetítő és a szerződésre milyen általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezek az adatok a honlapokon sokszor csak komolyabb böngészés alapján érhetőek el. 

Az utazási szolgáltatáshoz kapcsolódó kaució és az ezáltal biztosított védelem az ún. „csomag jellegű” szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Ez annyit jelent, hogy egy szerződő biztosítja pl. a szállást, étkezést és a repülőjegyet és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat.

Az ún. egyelemű szolgáltatás esetén (pl. csak szállás), vagy 24 órát meg nem haladó  – szállást nem tartalmazó – csomagra (például repülőjegy és transzfer), nem vonatkozik a kaució és így a biztosítéki védelem sem, még akkor sem, ha az értékesítő iroda megfelelő engedéllyel és vagyoni biztosítékkal rendelkezik. 

Ez azt jelenti, hogy amennyiben az utazás pl. az iroda csődje miatt meghiúsul, az utasnak nem jár vissza a befizetett összeg. Egyelemű szolgáltatás vásárlása esetén nem védik az utasokat az utazási csomagra vonatkozó egyéb jogszabályi előírások sem, mint például a 60 napon túli kötbérmentes lemondás lehetősége, vagy az úti cél 1-s (utazásra nem javasolt) kategóriába sorolása esetén a kötelező díjvisszafizetés.

 Ennek kijátszására alkalmazott módszer az, hogy az „utazási csomagot” elemeire bontják és jogilag egymástól elkülönülő cégek számlázzák pl. a szállást és a repülőjegyet.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Magyar Utazási Irodák Szövetségével egyeztetve szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy ennek  a kiskapunak a kihasználásával jelenleg az utas, ha a szolgáltatás egyes elemeire más cégtől kapja a számlát, a „csomag szolgáltatásokhoz” kapcsolódó védelem nélkül marad.

Mindenki saját érdekében óvakodjon a túlzottan csábító, nem megfelelően áttekintett foglalásoktól és körültekintően tájékozódjon a szerződéskötés, fizetés előtt!

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lakossági fogyasztóra nem lehet ráverni a behajtási költségátalányt

A behajtási költségátalány természetes személlyel, azaz lakossági fogyasztóval szemben nem érvényesíthető - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), miután egyre több panasz érkezik hozzájuk arra, hogy közszolgáltató cégek költségátalányt számítanak fel fizetési késedelembe esett fogyasztóknak.

A panaszok esetében a fogyasztóvédők először is azt vizsgálják, hogy a szolgáltatási szerződést a közszolgáltató magánszeméllyel, vagy vállalkozással, vállalkozóval kötötte, hiszen ez határozza meg, hogy költségátalány fizetésére kötelezhető-e. Az NFH közleményében emlékeztet a behajtási költségátalányról a 2016. március 24-én hatályba lépett szabályozás rendelkezik, az a vállalkozások közötti szerződés esetén alkalmazható, amennyiben a kötelezett fizetési kötelezettségének teljesítése késik. Ez negyven eurónak, – mintegy 12 500 forintnak, – megfelelő összeg, amelynek megfizetése nem kötelező, ha a késedelmét az adós kimentette – hangsúlyozza az NFH. A behajtási költségátalány érvényesítése az egyes közszolgáltatási szektorokban is jellemző, így például a villamosenergia-, és földgázszolgáltatás, valamint a víziközmű-szolgáltatások esetén.

Ha a közszolgáltató lakossági felhasználóval szemben kíván behajtási költségátalányt érvényesíteni, akkor a fogyasztónak meg kell kísérelnie az ügyet az adott vállalkozásnál rendezni, ennek eredménytelensége esetén lehet panaszt benyújtani az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységéhez – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A fogyasztóvédelmi hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a vállalkozások behajtási költségátalányt érintő panaszai esetében, kizárólag a lakossági fogyasztók esetében tud vizsgálatokat folytatni – írja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

.......................................................................

KÖZLEMÉNY

Csökkent az árubemutatókkal kapcsolatos visszaélések száma

A tavaly decemberben elfogadott törvényi szabályozás eredményeként az utóbbi időszakban jelentősen kevesebb fogyasztói panasz érkezett a hatóságokhoz. A fejlesztési tárca által elrendelt rendkívüli ellenőrzés megállapításai szerint sikerült visszaszorítani az árubemutatókhoz kapcsolódó termékértékesítésre vonatkozó hitel- és kölcsönszerződéseket.

Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2015 decemberében jelentette be, hogy módosul a kereskedelmi törvény és januártól a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi az árubemutatókon értékesítő cégeket. Az egyre gyakoribb visszaélések a tavalyi évben a hazai fogyasztóvédelem legsürgetőbb problémájává váltak. Az új szabályozás azt a célt tűzte ki, hogy a fogyasztók érdekeit minden eddiginél hatékonyabban védve szigorú keretek közé szorítsa az árubemutatós cégek működését.  A törvény értelmében tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódó ajándék, árengedmény, vagyoni előny reklámja, nem lehet a bemutatókon hitelt kínálni a részvevőknek, és kötelező az ügyfélszolgálat bevezetése, működtetése.

Az új jogszabályok betartása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok az elmúlt hetekben átfogó ellenőrzéseket végeztek országszerte. A vizsgálat április végén lezárult. Az egyik legfőbb megállapítás, hogy a termékbemutatókkal kapcsolatos fogyasztói megkeresések száma az elmúlt hónapokban nagymértékben csökkent. A kormányhivatalokhoz beérkező panaszok jellemzően az előzetes tájékoztatás hiányát, az elállási jog érvényesítésének nehézségeit, a termékek irreálisan magas árait kifogásolták.

A megyékben végzett helyszíni ellenőrzések megállapították, hogy a reklámtilalomra vonatkozó új, hatékony szabályozásnak köszönhetően sokkal kevesebb olyan termékbemutatót szerveztek, amelyek korábban sorozatos visszaélésekre adtak alkalmat a vásárlók átverésére szakosodott cégeknek. Kiemelkedő eredménynek tekinthető, hogy a régebbi időszakhoz képest érezhetően visszaszorult a hitel- és kölcsönszerződések megkötésének gyakorlata is.

Bár az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a termékbemutatókat szervező vállalkozások eltűnni látszanak, ez azonban nem jelenti azt, hogy tevékenységükkel teljesen felhagytak volna. A cégek újabb módszereket találnak ki és az eddig szervezett keretek között megtartott termékbemutatókat esetenként magánlakásokon tartják. Egyre elterjedtebb az a gyakorlat is, hogy az árubemutató helyszínén a fogyasztóknak szerződéskötésre nincs lehetőségük, a bemutatott termékeket kizárólag a vállalkozás üzletében tudják megvásárolni, ezzel a fogyasztót egy fontos garanciától, az elállási jogtól fosztják meg.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az árubemutatókra szakosodott cégek működését, és a jövőben további rendkívüli ellenőrzéseket rendel el a fogyasztók védelme érdekében. A vizsgálati eredmények és a fogyasztói tapasztalatok alapján a tárca indokolt esetben kész a további visszaéléseket hatékonyan megfékező újabb szabálymódosításokat kezdeményezni.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Kommunikációs Főosztály

Budapest, 2016. május 5.

Kérjük tagszervezeteinket, hogy ha a fentiek ellenére mégis visszaélést tapasztalnának, jelezzék szövetségünknek, hogy az illetékes fogyasztóvédelmi fórumnak továbbíthassuk.

Elérhetőségünk: