nyubusz
 
MENÜ
 
MIBEN SEGÍTHETÜNK?
 
KLUB HÍRADÓ
 
SZOLGÁLTATÁSAINK
 
IRODALOM BARÁTOK
 
IN MEMORIAM
 
KREATÍVAK
 
A NYOSZ ÉLETÉBŐL
 
VIDÁM PERCEK
 
ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEK
 
TALLÓZÓ
 
PRAKTIKÁK
 
RECEPTEK
 
ÍRJON NEKÜNK

nyubusz@gmail.com

 

 

 

 

 

 
VENDÉGKÖNYV

 

 
KÉPTÁRUNK
 
VISSZANÉZŐ
 
Cikkek

Jól járnak a nyugdíjasokkal az új szövetkezetek, az állam már nem annyira

 

HAJDÚ PÉTER MAGYAR NEMZET

2017. augusztus 24., csütörtök 14:04, frissítve: csütörtök 19:29

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Nehezen magyarázható logikus érvekkel, hogy a kormányzat miért a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknek adott adókedvezményt az időskorúak foglalkoztatásakor, s nem közvetlenül a munkára vállalkozó idősek közterheit csökkenti – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Az én pénzem portál szakértője. – A július óta élő rendszer ugyanis úgy működik, hogy a munkáltató szerződést köt a nyugdíjas-szövetkezettel egy munka elvégzésére, és ezért díjat – tehát nem munkabért – fizet számára – fejtegette Lovas Judit. – S miután a munkáltató bruttó költségben gondolkodik, jó az esélye, hogy a korábban fizetett bruttó bér plusz közterheknél kevesebbre szerződjön, azaz nyerjen az ügyön. A szövetkezetnek az alkalmazott nyugdíjas bére után kizárólag személyi jövedelemadót kell fizetnie, a munkabért terhelő egyéb adókat és járulékokat nem. Több most alakult szövetkezettől származó információink szerint azonban az így kapott kedvezmények nem jutnak el teljes egészében a munkát végző nyugdíjashoz, és a munkáltatótól kapott díj hozzávetőleg harminc százalékát megtartja magának a szövetkezet. Így a nyugdíjas valamivel több pénzhez jut ugyan, de nem sokkal. Az állam helyett pedig vállalkozók zsebében landolhat közel akkora összeg, mint amennyi az elengedett járulék lenne.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy túlzónak tűnik ekkora összeget lecsípni a szerződéses díjból, hiszen a nyugdíjas-szövetkezetek kiadásai nagy valószínűséggel ennél jóval kisebbek. Lovas Judit különösen azok után furcsállja a szabályozást, hogy néhány évvel ezelőtt maga a kormány korlátozta a nyugdíjasok munkavállalását. A mostani gesztust persze magyarázhatja az a hátsó szándék, hogy a kormányhoz közeli szövetkezetek élhessenek majd jól az állam által átengedett összegből. Ezt látszik alátámasztani, hogy Lovas szerint mind többen rebesgetik: egyes ágazatokban majd fölülről súgják meg, hogy mely szövetkezetekkel tanácsos szerződést kötni a munkáltatóknak, ezek pedig jó eséllyel kormány közeliek lesznek.

A nyugdíjas-szövetkezetekről szóló jogszabályok megjelenésekor arról is beszéltek, hogy ezek majd megoldhatják a munkaerő elvándorlása miatt kialakult munkaerőhiányt. Erre azonban kevés esély látszik. Meskó László, a Nyugdíjasok Pártja 50+ szóvivője lapunknak elmondta, hogy az átlagnyugdíjas más tempóban dolgozik, más feladatot tud elvállalni, mint egy aktív dolgozó. Véleménye szerint a július elsejétől engedélyezett nyugdíjas-szövetkezetek olyan feladatokra tudnak munkaerőt közvetíteni, amelynek ellátása úgymond szabadon alakítható, például közterületen elvégezhető munkák. De a nyugdíjasok sem reggel nyolctól délután ötig akarnak dolgozni, hanem képességeikhez igazítanák a munkát.

Hasonló véleményen van Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke is, aki szerint egészen más „műfaj” nyugdíjast foglalkoztatni, mint bárki mást. Merőben más munkastílus az, amit ők képviselnek. Azaz a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is alaposan át kell gondolniuk, hogy valóban jól együtt tudnak-e működni. Kérdésünkre az elnök elmondta, bizonyos területeken biztosan jó megoldást jelenthet nyugdíjasok alkalmazása, de az általános munkaerőhiány felszámolását nem lehet elvárni a nyugdíjas-szövetkezetektől.

Az elnök arról is beszélt, hogy saját szövetkezetük alig egy hete kapta meg működési engedélyét, ezért nincsenek még tapasztalataik az új formával kapcsolatban. Tagszervezeteik is aktivizálódnak, már több megyéből jelezték, hogy saját szövetkezetet szeretnének alapítani. Elmondta, hogy nyugdíjas-szervezetként sok munkaerő-közvetítővel kapcsolatban állnak, s úgy látják, azokban a megyékben érdeklődnek leginkább munkalehetőség iránt a nyugdíjasok, ahol alacsonyabbak a nyugdíjak, így például Szabolcs-Szatmár-Beregben és Békésben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.24.

/ A cikket tallózta:  Berg Marianna /

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

 

A CIKKBEN BERG MARIANNA UTAZÁSAINAK  TAPASZTALATAIT RÖGZÍTTE

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Így működik egy idős ember agya! – 

Igencsak elgondolkodtató felfedezést tett egy amerikai tudós!

 

Gene Cohen, a George Washington Egyetem gerontológusa, több kutatás eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy az idős emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreatívabban működik, mint azt korábban gondolták. És ennek oka az évek száma.

Fotó: Pixabay.com

Amikor valaki elmúlt 60, 70, 80 éves, az agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel. Ebben a korban az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még. A szakértők azt is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban együttműködik, jobban kiegészítik egymást, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken.

Egy idős ember agya lehet, hogy nem képes olyan gyorsan kapcsolni, és felfogni a helyzetet, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggésekben látja a helyzetet, ezért születnek bölcsebb, megfontoltabb gondolatok. Azt is megfigyelték, hogy az idős személyek agya kevésbé reagál a negatív gondolatokra, történetekre, ezért az illető sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkodású fiatal.

Egy ember intellektuális kapacitásának csúcsára 70 éves korába jut el, hiszen ekkor termelődik a legtöbb mielin nevű nevű anyag, aminek hatására az agyi idegsejtekben felgyorsul az információ áramlás, ezért akár 3000 százalékkal is javulhat a központi idegrendszer teljesítőképessége.

Az is érdekes, hogy 60 éves kor előtt a két agyfélteke nagyon elkülönülten működik, 60 éves kor után kezdik kiegészíteni egymást, ami azért csodás, mert így komplexebb feladatokat is képes az agy megoldani, amit kísérletekkel is igazoltak.

A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint az idősebb emberek agya hatékonyan képes kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat, a haszontalanokat meg egyszerűen nem veszi figyelembe.

Íme, pár sajátosság a 60-70 éves agyműködésére vonatkozóan!

·         az agysejtek nem halnak el, hanem egyszerűen elvesztik információ-továbbító szerepüket, ha az illető nem dolgoztatja a szürke állományát;

·         a koncentráció- és memóriazavarok a felhalmozódott információ mennyiségének tudhatók be;

·         ebben az életkorban az illető hatékonyabban tud dolgozni, jobban bírja a stresszt és racionálisabban gondolkodik is;

·         ha valaki odafigyel az egészségére, a mozgásra és agytornára, idősebb korára sokkal bölcsebben gondolkodik és szebbnek látja a világot.      

Forrás :

 Posted on 2017/03/24 by Bellini in Holotropikum

 

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

A KÉSEDELMI KAMATOT NEM KÉRHETIK MAGÁNSZEMLYTŐL,

 HA KÉSVE FIZETI BE SZÁMLÁIT!

MINDEN KÖZMŰ SZÁMLÁRA ÉRVÉNYES!

Talán sokan hallottak már  a behajtási költségátalányról, amit már több szolgáltató is megpróbált ügyfeleink behajtani késedelmes számlafizetés esetén! Azért fontos tudni róla, mert nem kis összegű késedelmi kamatról van szó, körülbelül 12 ezer forint plusz költséget jelent a késedelmi kamat a számla összegén túl, amit egyes szolgáltatók megpróbálnak behajtania  kése fizető ügyfeleken!A behajtási költségátalány, melynek összege körülbelül 12 ezer forint, késedelmes fizetés esetén merülhet fel! DE ÉS EZ A LEGFONTOSABB

A behajtási költségátalány magánszemélyekkel szemben nem érvényesíthető!!!! A behajtási költségátalányról szóló törvény hatálya kereskedelmi ügyletekre és vállalkozásokra terjed ki. A behajtási költségátalány nem alkalmazható magánszemélyekkel szemben.

 

Tájékoztató a behajtási költségátalányról

1.A behajtási költségátalány

Behajtási költségátalány fizetési kötelezettség késedelmes teljesítésekor merülhet fel. A jogosult abból a célból tarthat igényt erre az átalánydíjra, hogy fedezze a követelése behajtásával kapcsolatos kiadásokat.

A behajtási költségátalány fix összegű – 40 eurónak megfelelő forint –, amely független a pénztartozás mértékétől és a késedelem időtartamától. Teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei (például a késedelmi kamat fizetése) alól.

A hazai jogszabályok alapja az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A behajtási költségátalány jelenlegi Magyarországra érvényes szabályait a 2016. évi IX. törvény tartalmazza.

A törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése. A jogalkotó szándéka, hogy a szerződő feleket ösztönözze a fizetési kötelezettségek időben történő teljesítésére. A jogszabály hatálya kiterjed valamennyi olyan (nem fogyasztói) szerződésre, amelyben a felek pénzfizetési kötelezettség ellenében szolgáltatást vesznek igénybe vagy árut vásárolnak.

 

Forrás : http://www.mekh.hu/

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Arany Jánost díszpolgárrá avatták Wales-ben!

Edward király, angol király / Léptet fakó lován: / Hadd látom, úgymond, mennyit ér / A welsi tartomány. – írta Arany János 1857 júniusába A Walesi bárdok című költeményében és rá 160 évvel később a magyar költőt posztumusz díszpolgárrá avatta Montgomery polgármestere.

A történtekről a BBC is megemlékezett:

A Montgomery várában történt eset kapcsán Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere elmondta: míg a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Úgy vélekedett, Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a magyar költőt posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesítik.

A cikk megemlíti, hogy Karl Jenkins walesi zeneszerző egy szimfóniát írt A walesi bárdok alapján, ami szintén dobott a helyiek körében ismeretlen történet ismertségé.

    

 TALLÓZTUK  : FORRÁS A LIBRARIUS  2017.03.04. SZÁMÁBÓL

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Kis hátizsákkal vonultak a fecskék - magyar kutatók világszenzációja                                        

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.

A Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kis tömegű, alig 0,6 grammos geo-lokátort két fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére. A megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy ezek a kistestű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek. A tudomány történetében először sikerült adatokat szerezni a Kárpát-medence molnárfecskéinek Közép- és Dél-Afrikában található telelőterületeiről - tudatta az MME. 

A vonuló madárfajok többségének testtömege 20 gramm alatti, így a nagyobb testű madaraknál látványos eredményeket mutató, jelenleg használatos 5 gramm körüli jeladók ezeknél nem használhatóak, mert a méretük lényegesen meghaladja a madarakra felhelyezhető, a testtömeg maximum 4-5 százalékát elérő határt. A kutatás egyik célja éppen ezért a geo-lokátorok olyan mértékű miniatürizálása volt, hogy a 13-17 grammos fecskefajok esetében is használhatóak legyenek.

A madár hátára kis hátizsákként felhelyezett geo-lokátor 2-5 percenként rögzíti a kis eszközt ért fény mennyiségét. Az információkból szerzett adatok alapján naponta megállapítható a napfelkelték és napnyugták időpontja, amely alapján 200-300 kilométer pontossággal meghatározható, hogy milyen földrajzi hosszúságon és szélességen volt az adott napon a madár. Az eszköz nem befolyásolta az állatok mindennapi életét.

E madárfajok esetében igen alacsony az éves túlélési arány. A partifecskék esetében egy átlagos vonulási-telelési időszak során a fészkelő egyedek 60 százaléka elpusztul, és hasonló értékek jellemzőek a molnárfecskék esetében is.

A geolokátorok által rögzített fényadatok feltárták, hogy a molnárfecskék az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra, ami fontos magyarázattal szolgálhat arról, miért kerül elő olyan kevés

hagyományos gyűrűzéssel jelölt madár Afrikából.

A hosszú távú, a Szaharától délre vonuló madárfajok csaknem kétharmadának drámaian csökken az egyedszáma Európában és Magyarországon. Ezek közé tartoznak a fecskék is: a Tisza közel 600 kilométeres magyarországi szakaszán a partifecske állomány az 1990-es 30 ezer párról 3 ezer párra, a molnárfecskék száma pedig országosan a felére csökkent 2015-re.

A megfogyatkozás okainak feltárásához nélkülözhetetlen, hogy a kutatók megismerjék a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat is. A klasszikus madárgyűrűzés azonban a legtöbb kistestű vonuló madárfaj esetében kevés információval szolgál. A molnárfecske 1,2 millió, Európában jelölt egyedéből például mindössze 20 került meg a Szaharától délre 1994-ig, ennek a fajnak a telelőterülete és vonulási viselkedése így eddig ismeretlen volt.

Forrás : inforadio.hu

2017.02.28. 05:49

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Milyen személyes adatokat kezelhet a web áruház?

 

A web shopok igyekeznek minél több adatot megtudni a vásárlókról - ehhez azonban csak szigorú keretek között van joguk. Mi a személyes adat és miért nem elég, ha a felhasználó hozzájárul az adatkezeléshez? Szakértőnk segít!

A személyes adatok körét a törvény szélesen határozza meg. Személyes adat minden az érintett személlyel kapcsolatba hozható adat, és ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Így tehát nem csupán a természetes személyazonosító adatokat (név, születési idő, anyja neve stb.) tekintjük személyes adatnak, hanem tulajdonképpen bármilyen információt, amely egy adott személlyel kapcsolatos, legyen szó akár az illető valamely állapotáról (fizikai, szellemi) akár valamely véleményéről (pl. politikai) vagy bármilyen hovatartozásáról. Ezek az adatok mindaddig megőrzik a személyes adat jellegüket, amíg a meghatározott személyre visszavezethetőek, tehát az adott személlyel való kapcsolatuk fennmarad vagy ez a kapcsolat helyreállítható.

Az adatkezelés a korábbinál is fontosabbá válhat a cégek számára, hiszen 2018 májusában lép hatályba az új adatvédelmi rendelet. Talán korainak tűnik most foglalkozni vele, valójában viszont bőven van mire felkészülniük a cégeknek. Súlyosabb szankciók, több adminisztráció jön vele.

Kell ez nekünk?

A vállalati adatok csaknem fele anélkül avul el, hogy bárki hozzányúlna, ezek az elavult fájlok pedig értelmetlenül sok helyet foglalnak a vállalati rendszerekben. Még nagyobb baj, hogy jelentős részük „gazdátlan”, sok helyütt még a létezésükről sem tud a vállalat – csak fizeti a tárhelyüket.

Az önkéntes hozzájárulás önmagában nem elegendő

A web áruházak használata során az adatkezelés alapja a vásárló önkéntes hozzájárulása, azaz a weboldal használója hozzájárul ahhoz, hogy a megadott személyes adatait kezeljék. Ezt a hozzájárulást rendszerint a weboldalra való regisztrációval vagy más módon (például a rendelés leadásakor) adja meg a vásárló.

Azonban érdemes tudni, hogy önmagában az adatkezeléshez való hozzájárulás nem teszi jogszerűvé az adatkezelést. Ugyanis az adatkezelésnek meg kell felelni a célhoz kötöttség elvének is. Ez azt jelenti, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Továbbá csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és ezen adat is csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A weboldalak, web áruházak adatkezelése során is be kell tartani a célhoz kötöttség elvét. Tehát a web áruházban való vásárláskor csak olyan személyes adat megadása kérhető a vásárlótól, amely az adatkezelés céljának eléréshez – azaz a megrendelés teljesítéséhez – szükséges. Így például a legtöbb esetben nem tehető kötelezővé a születési idő megadása, de akár a telefonszám megadása sem (például személyes átvételnél rendszerint nem indokolt, hogy a vásárló előre megadja a telefonszámát), mert ezek nem elengedhetetlenül szükségesek a megrendelés teljesítéséhez.

Érdemes arra is ügyelni, ha a weboldal használata és a vásárlás nem igényel folyamatos regisztrációt, akkor az egyszeri vásárláskor megadott adatokat a megrendelés teljesítése után a weboldal üzemeltetője (az adatkezelő) köteles törölni, mivel az adatkezelés célja teljesült.

Retteghetnek a tisztességtelen web shopok

A tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította kedden az Országgyűlés az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket a kormány kezdeményezésére, így adatbázis készül jövőre a tisztességtelen online kereskedőkről.

Szintén nem jogszerű, ha a weboldalon való regisztrációval az érintett személy automatikusan feliratkozik a weboldal üzemeltetőjének hírlevelére vagy promóciós anyagaira. Ezek a regisztrációtól vagy a vásárlástól eltérő adatkezelési célok, így ezekhez önálló hozzájárulás szükséges a vásárló részéről. Azaz lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vásárló külön jelölje meg, hogy kér-e promóciós megkereséseket.

Tájékoztatási kötelezettség

Az adatainkat kezelő weboldal az adatkezelés megkezdése előtt részletes tájékoztatást köteles adni, amelyet rendszerint egy adatkezelési tájékoztató formájában szokott megtörténni. Általában nem elég, ha a tájékoztató csak valahol megtalálható a honlapon, hanem az adatkezeléssel érintett látogató számára – például a regisztráció alkalmával – kifejezetten elérhetővé kell tenni a tájékoztatót, és nyilatkoznia kell arról, hogy a tájékoztatót megismerte (például a megfelelő rubrika kipipálásával).

A tájékoztatásnak érthetően és áttekinthetően kell tartalmaznia az adatkezelő személyének, elérhetőségeinek megjelölését, az adatkezelés célját és jogalapját (önkéntes vagy kötelező adatkezelés), a kezelt személyes adatok körét, az adatkezelés időtartamát, az adatokhoz hozzáférők körének megjelölését, továbbá tájékoztatást az adatfeldolgozó esetleges igénybevételéről, az adatbiztonsági intézkedésekről, valamint az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Forrás : piacesprofit.hu 2016. december 15.

..................................................................................................................................................................................

HANGULATJAVÍTÓ ÉTELEK

Gondoltad volna, hogy táplálkozással a közérzetünk, jó kedvünk is befolyásolható? Pedig ma már bizonyított tény, hogy összefüggés van táplálkozásunk és jó közérzetünk között. Sőt! Vannak olyan ételek, táplálék összetevők, amelyek hangulatjavító és fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek.

                                               
Búzacsíra, zabpehely, banán, bizonyos húsfélék, halak, bogyós gyümölcsök – a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként érdemes beépíteni az étrendbe, különösen azoknak, akinek hosszú időn át rossz a hangulata, vagy krónikus fájdalmuk van. Hogy miért? Lássuk a részleteket:

Bizonyos ételek egyértelműen befolyásolják hangulatunkat, a bennük lévő aminosavakból ugyanis az emésztés során agyi, idegi ingerületátvivő anyagok keletkeznek. Ilyen aminosav például a húsokban, tejben, tojásban és szójában található triptofán, amiből az egészséges alváshoz, a depresszió megelőzéséhez nélkülözhetetlen szerotonin képződik. Ahhoz azonban, hogy ez az átalakulás zavartalanul megtörténjen, cink tartalmú élelmiszereket, például bárány- vagy marhahúst, rákot, osztrigát, illetve hüvelyeseket vagy olajos magvakat is kell fogyasztani.

A szerotonin szint emelkedését segíti még a cukor,
illetve a keményítőben gazdag élelmiszerek, például a tészta,a barnarizs, a burgonya és a kenyér, de termelődésében fontos szerepe van a B6-vitaminnak is, amit a búzacsíra,a zabpehely, a máj, a banán, a halak és a teljes kiőrlésű gabonafélék tartalmaznak legnagyobb mennyiségben.

A minimum ötven százalékos kakaótartalmú, főként keserű csokoládék emellett, a bennük lévő fenil-etilamin miatt szintén hozzásegíthetnek a jó hangulathoz. Gyakori fogyasztását azonban cukortartalmuknak köszönhetően fogkárosító, és energiatartalmuk miatt elhízáshoz hozzájáruló hatásuk miatt nem javasolt. De hetente 3 alkalommal, főétkezések után egy-egy kockával ez is megengedett.

                                         

Bizonyos élelmiszereknek fájdalomcsillapító hatásuk is van, a bennük lévő omega-3 zsírsavakból ugyanis a szervezetben gyulladáscsökkentő anyagok képződnek. A mélytengeri halak (makréla, hering, szardínia, lazac, tonhal) és a busa, valamint a lenmag-, dió- és repceolaj rendszeres fogyasztása a gyulladással járó krónikus, reumás fájdalmakat enyhítheti. Aki hasonló krónikus fájdalommal küzd, legalább heti két alkalommal egyen halfélét vagy ennek hiányában fogyasszon rendszeresen omega-3 zsírsav tartalmú étrend-kiegészítő készítményt.

A bogyós gyümölcsök is segíthetnek: a málnában, szederben, szőlőben, ribizliben, egresben, eperben és áfonyában a fájdalomcsillapító hatású aszpirinhez hasonló vegyületek, szalicilátok, valamint antioxidánsok találhatók. Ezek rendszeres fogyasztása enyhe fejfájás, krónikus ízületi fájdalom esetén javíthat az állapoton.

Jó tudni, hogy a testmozgás hatására a szervezetben természetes fájdalomcsillapító anyag, endorfin képződik, aminek serkentéséhez egyes csípős fűszerek, így a chili és az erős paprika is hozzájárul. Emellett a kávéban, teában, csokiban található koffein is csökkentheti a fejfájást, de túlzott mennyiségben ezek hangulatingadozást, álmatlanságot válthatnak ki. A fejfájást egyébként sokszor egyetlen pohár víz is enyhítheti, ha ugyanis valaki nem iszik eleget, a vérkeringés rosszabb lesz, így nem jut elég oxigén az agyba.

A fenti élelmiszerek természetesen nem gyógyszerek, de a változatos, kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulnak közérzetünk javulásához, az enyhébb fájdalmak enyhítéséhez. Érdemes ezért rendszeresen fogyasztani belőlük.

Forrás: Veresné dr. Bálint Márta dietetikus, Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék

( Tallózta: dr. Hornok Lászlóné Dóri Kőcsont Klub )

....................................................................................................................

Jönnek a robotok: sokak munkájába kerülhet

A robotok akár a jelenleg létező munkakörök felét is elláthatják néhány éven belül

Kósa András, Molnár Csaba, 2016. szeptember 4., 

A munka minden területén átveszik a hatalmat a robotok? Számos fejlesztés híre érkezik nap mint nap: olyan munkakörökbe szánnak hatékony gépeket, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Már az Európai Unió is számol a robotok jelentette fenyegetéssel, ennek megfelelően alakul át a támogatások struktúrája a közeljövőben. Lesz mit dolgoznunk nekünk is a jövőben?

Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának szembe kell néznie a munkaerő megtartásának nehézségével. Aki nem kap képzést, nem válik sokoldalúbbá, az számos területen nem fog labdába rúgni a robotok mellett. A hírek szerint ugyanis a jelentősen csökkenő uniós fejlesztési források fókusza az évtized végétől átkerül az infrastruktúráról a humán erőforrásokra. Mindennek oka pedig az egyre hatékonyabbá váló automatizáció jelentette szociális fenyegetés. A robotok akár a jelenleg létező munkakörök felét is elláthatják néhány éven belül. A gépeknek sok olyan előnyük van – legalábbis a munkaadók szemében –, amelyekkel a munkások nem versenyezhetnek: pontosak, nem vitatkoznak, nem kérnek fizetést, nem mennek szabadságra és összességében olcsóbbak.

Drága málna, olcsó ember

Szereti ön a friss málnát? Vagy a lecsót? Ideje lélekben felkészülni, hogy lassan elbúcsúzhat tőlük. Vagy marad a biliárdgolyó-keménységű „holland fürtös” egész évben. És hogy mi köze mindehhez közvetve a robotikának is? „Csak” annyi, hogy – mint a legtöbb előrejelzés mutatja – a robotizáció fejlődésével kifejezetten felértékelődnek majd azok a tevékenységek, amelyeket nem lehet gépesíteni. Márpedig bármilyen gyors is legyen a technikai fejlődés, azt egyelőre senki nem gondolja, hogy olyan cizellált gépeket készítünk a közeljövőben, melyek óvatosan megfognak egy-egy szem málnát, ribizlit vagy paradicsomot, és ugyanilyen óvatosan ládába gyűjtik.

Így viszont az előrejelzések szerint – még ha a málna- vagy paradicsomszedéshez nem is kell képesítés – a jövőben ezekben a munkakörökben várhatóan jelentősen megnő majd a munkaerő-kereslet, miközben Magyarországon a kivándorlás miatt már most munkaerőhiány van egy sor szakmában. A robotika elterjedésével ugyanis várhatóan a munkaerőpiac két végpontján nőhet majd meg a foglalkoztatási igény: a legalacsonyabban és a legmagasabban képzettek körében. Bár a legtöbb előrejelzés arról szól, hogy a foglalkoztatottak száma összességében a robotizáció elterjedésével sem fog változni, ezen belül azért vertikálisan és horizontálisan is nagyon komoly átrendeződések jöhetnek.

Előbbivel kapcsolatban például Simor András volt jegybankelnök, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyekért felelős alelnöke a Figyelőnek augusztus végén adott interjújában azt mondta, a robotika a globalizációs folyamatokat is a visszájára fordította (pedig hányszor hallottuk az elmúlt húsz évben idehaza is, hogy „a globalizáció alapvető törvényszerűség, örök és visszafordíthatatlan”). „A 3D-s nyomtatásnak és egy sor egyéb, az életet meghatározó innovációnak a mindennapok világába való benyomulásával párhuzamosan eliminálódik annak a faktornak a jelentősége, amely alapvetően járult hozzá ötven éven át a tőke, illetve a munkaerő egyre intenzívebb globális vándorlásához: az emberi munkaerő áráról van szó. Egyszerűen érdektelenné válik, hogy hol mekkora a bérszínvonal. Lassan, de biztosan a robotok veszik át az egész gazdaságot áthidaló termelőmunka dandárját” – mondta Simor András.

Azért az antiglobalisták se örüljenek, a folyamat ugyanis egyáltalán nem csak pozitív irányú (technológiai fejlődés), számos, egyelőre felmérhetetlen következménnyel járó kockázatot is magában rejt. Az csak az egyik része, hogy a már idézett EBRD-alelnök szerint globális szinten is tovább éleződhet a fejlett és fejletlen gazdaságú országok közötti ellentét, de még a fejlett világon belül is hatalmas átrendeződések jöhetnek a munkaerőpiacon.

Kezdet és vég

– Egyre többen szorulnak ki akár már a közeljövőben akaratukon kívül a munkaerőpiacról a robotizáció miatt – mondja a Magyar Nemzet Magazinnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke. Előrejelzéseik szerint szintén a nagyon alacsony és a nagyon magas képzettséget igénylő munkakörökben változatlan maradhat vagy akár nőhet is a foglalkoztatottság, de éppen a középkategóriában (szakmunkás, érettségizett szakmunkás) rengeteg munkahely szűnhet meg.

– Kissé sarkítva azt mondhatnám, hogy a jövőben kétfajta munkavállalóra lesz majd szükség: arra, aki megnyomja a gombot a roboton, és arra, aki megtervezi a robotot – így Kordás László.

Hogy melyek lehetnek ezek az ágazatok? Az MSZSZ szerint elsősorban a közlekedésben, szállításban, autóiparban, egészségügyben jelentkezhet már rövid távon széles körben a robotizáció, de Kordás László figyelmét az sem kerülte el, hogy a BBC-n nemrég olyan szoftvert teszteltek, amely a megadott adatok alapján kész cikket írt.

A szakszervezeti vezető szerint természetesen tisztában vannak azzal, hogy a robotizációt, a technológiák változását nem lehet megállítani, viszont úgy véli, a negatív hatások kiküszöbölése érdekében igenis lépéskényszerbe kerültek a kormányzat illetékesei és a munkaerőpiac szereplői is.

– A kormánynak – fogalmaz Kordás – már régen foglalkoznia kellene ezzel a kérdéssel, hiszen itt van a nyakunkon, de egyelőre semmilyen nyitottságot nem érzékelünk a részéről.

Az MSZSZ szerint alapvetően két módon lehetne enyhíteni a káros társadalmi következményeket. Az egyik egyfajta alapjövedelem lenne a munkaerőpiacról kiszorultak számára. (Finnországban egyébként most vezetik be, havonta 590 euró lesz, igaz, nem a robotizációval kapcsolatban.) Ezt az érdekvédők szerint alapvetően a robotizált ágazatok extra adójából finanszírozhatná az állam. (Hasonló javaslatot tett egyébként nemrég a Deutsche Post elnöke is.)

– A robot nem kér bért, nem megy szabadságra, nem lesz beteg, a bekerülési költség után folyamatos extraprofitot termel a munkaadójának, a közteherviselés jegyében az állam ezt megadóztathatja, ha a másik oldalon munkájukat veszített emberekről kell gondoskodnia – mondja Kordás László.

A másik irányra szintén van már példa, méghozzá itt a szomszédban.

– Romániában már kész az elképzelés a pénteki munkaidő két órával való csökkentésére. Mi ennyire nem lennénk radikálisak első körben, csak azt szeretnénk, hogy a napi húszperces munkaközi szünetet adják vissza a munkavállalóknak. Ez heti szinten kicsit több, mint másfél órát jelentene. Ezzel azon megoldás felé tennénk egy lépést, hogy a meglévő munkamenynyiséget igyekezzünk minél több ember között elosztani, hogy ne csökkenjen a foglalkoztatás – magyarázza Kordás László. Ennek egyik kiegészítője lenne a foglalkoztatás olcsóbbá tétele a munkaadók számára, vagyis a munkát terhelő adók csökkentése, a szakszervezet ugyanis járulékcsökkentést nem fogadna el.

– Mindehhez háromoldalú, a szakszervezetek, a munkáltatók és az állam részvételével létrejött megállapodásra lenne szükség, de egyelőre sem a munkaadókat, sem a munkavállalókat nem érdekli ez a kérdés – teszi hozzá Kordás László.

Repülő pizza

Az átalakulási folyamat pedig globális szinten már elkezdődött. Nem sok emberi marad például a pizzában – már ha a világ egyik legnagyobb pizzérialánca, a Domino’s törekvéseit siker koronázza. A cég az utóbbi években talán minden más versenytársánál többet tett azért, hogy alkalmazottjait gépekre cserélhesse a közeljövőben. Most épp Új-Zélandon jelentették be, hogy egy amerikai dróngyártóval együttműködve hamarosan megindítják a kereskedelmi (tehát már nem tesztüzemű) pizzakiszállítást önműködő repülő szerkezetek (drónok) segítségével. Ha valóban beindul a szolgáltatás, ez lesz a világ első élesben üzemelő robotrepülős kiszállítása. Bár kérdéses, hogy e gyakorlat elterjedhet-e a világon, mivel sok országban hoztak drónröptetést gyakorlatilag betiltó törvényeket.

A robotautós pizzakiszállítás tesztjét alig néhány hónapja kezdte meg az ausztrál Domino’s. Ehhez eredetileg katonai célokra kifejlesztett robotjárművet használnak, amely nem az úttesten, hanem a bicikliúton és a járdán közlekedik, persze lassan. A jármű GPS-adatok alapján tájékozódik, de vannak saját szenzorai is, amelyek segítségével elkerülheti az akadályokat. Most a féléves tesztüzem zajlik, és még akár két év is eltelhet addig, míg ténylegesen szolgálatba állhatnak a kiszállító robotautók.

Úgy tűnik hát, hogy hamarosan a rendelt pizzát a sütőből való kivétel után már nem érinti emberi kéz. Pontosabban már előtte sem nagyon. A kaliforniai Szilícium-völgyben a korábban internetes játékokkal sikeressé vált cég, a Zynga alapítója nyitott egy pizzériát, amelyben robotok készítik az ételt, olvasható a Popular Mechanics magazinban. Az szakács mindössze a kinyújtott tésztát helyezi a futószalagra, a többi már a gépek dolga. A rendelésnek megfelelő feltétek elhelyezése után a másik robot beteszi a nyers pizzát a sütőbe. Persze az otthonról történő pizzarendelés nem a leglényegesebb szegmense a világgazdaságnak, így ha néhány pizzafutárnak új állás után kell néznie, az vélhetően nem jár majd gyökeres társadalmi felfordulással. Csakhogy látnunk kell, hogy e tevékenység egyik eleme sem unikális, azok a gazdaság rengeteg más területén is megjelennek, és ilyenformán ugyanígy helyettesíthetők robotok munkába állításával. A tanulmányok szerint a legveszélyeztetettebb (ma még emberi) állások talán a közlekedés területén vannak. Az már fel sem tűnik sokunknak, hogy a kötöttpályás tömegközlekedési járművek (például a 4-es metró) vezető nélkül közlekednek. A következő lépés az lesz, amikor a robotok ténylegesen meghódítják a közutakat.

Ha robotautókról van szó, mindenki a Google és a Tesla önvezérlő kocsijairól beszél. Hol azért, mert elkerültek egy balesetet, hol azért, mert okoztak egyet (a gyártók által citált statisztikák szerint mindenesetre sokkal kevesebbszer ütköznek a robotkocsik, mint az ember által vezetettek). A személygépkocsik többségét maga a tulajdonos vezeti, így itt nem sok állás van veszélyben. Nem úgy a taxi és a teherautó vezetőfülkéjében. Szingapúrban most kezdték – egyelőre korlátozott hatótávolságú – próbaútjukat a robottaxik.

A Nutonomy nevű amerikai–szingapúri cég, amelynek alapítói között ott találjuk a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit is, most hat taxit indított el Szingapúr belső, 6,5 négyzetkilométeres területén, és az autók számát az év végére meg akarják duplázni, írja az AP. Az autók átalakított elektromos Renault-k és Mitsubishik, amelyek önmagukat vezetik ugyan, de két technikus is utazik a kocsikban. Egyikük a „vészsofőr”, aki magához ragadja a kormányt, ha valami balul sül el, a másik pedig a szoftverek működését figyeli. A kocsik navigációját hat lidar (lézeres radar) és két kamera segíti, persze a műholdas tájékozódáson felül.

Az utazás egyelőre ingyenes, és csak néhány megállóban lehet ki- és beszállni azoknak, akiket a cég kiválasztott a jelentkezők közül. Szingapúrra a kellő anyagi háttér mellett azért is esett az alapítók választása, mert kifogástalan az infrastruktúra, és a sofőrök is hajlamosak betartani a közlekedési szabályokat. A városnyi szigetországban hatalmas gondot jelent az autók nagy, 900 ezres száma. A Nutonomy vezetői szerint ha elterjednének az autonóm működésű taxik, akkor akár harmadára is csökkenthető lenne a gépkocsik mennyisége, ami egyúttal keskenyebb utakat és kisebb parkolóházakat jelentene.

A taxisoknál még jobban kell félniük a kamionsofőröknek. Nemrég számoltunk be arról, hogy lezajlott a félautonóm teherautók első, határokon átívelő európai tesztje. Több országból is vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikáló kamionokból álló karavánok indultak Rotterdamba. Bár még minden járműben ült sofőr, a sebességet az első kocsi vezetője határozta meg. A mögötte lévő teherautók azonnal átvették az első gyorsítását és fékezését (a kanyarodást egyelőre nem). Ily módon sokkal kisebb követési távolságot kellett tartaniuk a baleset veszélye nélkül. Kevesebb helyet foglaltak el az úton, és jobban érvényesült a szélárnyék jelensége, így kevesebb üzemanyagot használtak a kocsik. Minden a költségcsökkentés irányába mutat. Ha pedig beválik a technológia, nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a kiadások lefaragásának következő lépése: szükségtelenné válik a kamionsofőrök jelentős része.

De ne higgyük, hogy csak a fizikai munkások állásait vehetik át az egészen közeli jövőben a gépek. Valójában a szellemi foglalkozásokban dolgozók – mint a BBC riportjában szereplő újságírók – rutinműveletei is egészen jól algoritmizálhatók ma már. Sok kísérletben kiderült, hogy a komputerek legalább olyan jól tudnak hivatalos iratokat, szerződéseket fogalmazni, házakat tervezni, az iskolai dolgozatban feladott fogalmazást javítani, sőt a gyógyászatban diagnosztizálni, mint az emberek.

Utóbbi szakmában különösen nehéz az orvosoknak lépést tartaniuk a szakirodalom féktelen bővülésével. Minden negyvenedik másodpercben megjelenik egy újabb tudományos közlemény. Ha ezeknek csak a két százaléka fontos az orvos számára – hoz példát a Quartz –, akkor is egész életét a cikkek olvasásával tölthetné. Az oktatás sok más területén is közreműködhetnek a számítógépek – felfogás kérdése, hogy az emberek javára vagy éppen a korábbi óraadók kárára. Bár nem sokan tekintik az online egyetemi kurzusokat robotizáltnak, ha belegondolunk, az internetes tananyagok már jó ideje átvették a korábban a tanár munkáját igénylő feladatokat. A Harvard Egyetem online kurzusaira egy év alatt többen jelentkeztek, mint ahányan fizikailag is az egyetemre jártak az intézmény eddigi fennállása során összesen.

Együttműködő robotok

– A XVI. század óta bekövetkező bármilyen komolyabb technológiai változás nem érintette radikális mértékben a foglalkoztatást, annak szintje többé-kevésbé állandó maradt, és ez valószínűleg a robotizációval sem fog megváltozni – mondta a Magyar Nemzet Magazinnak Köllő János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében munkaerőpiaci elemzésekkel foglalkozó kutató. Szerinte is elsősorban az ipari szakmunkásréteget érinti majd nagy számban a robotizáció, de egy tavaly publikált, 17 országra kiterjedő kutatás előrejelzései alapján például a könyvelés, a pénzügyi szolgáltatások, az alkalmazott kutatások vagy az oktatás is érintett lesz.

– Az említett tanulmány végkövetkeztetése ugyanakkor az, hogy a robotikának összességében pozitívak lesznek a hatásai – mondta Köllő János. – Más kérdés, hogy akinek a munkáját érinti a tendencia, tud-e vagy akar-e alkalmazkodni. Például nem hiszem, hogy egy, az önjáró autók elterjedése miatt munkáját veszített taxisofőr idősgondozónak vagy szociális munkásnak szívesen elmenne, márpedig a nem diplomás munkavállalók számára ezekben a szektorokban várható jelentősebb munkaerőpiaci igénybővülés a jövőben – fogalmaz. A kutató szerint egyértelmű, hogy az új helyzet minél szélesebb körű ismereteket, tanulóképességet kíván, emiatt az oktatási, szakképzési rendszert is efelé kellene fejleszteni – ehhez képest a magyar kormány által bevezetett szakképzési reformok éppen a szűkítés, a korai specializáció irányába mutatnak, amivel sok fiatal előtt zárulhatnak be az alkalmazkodás lehetőségei. Attól ugyanakkor nem tart Köllő János, hogy az utóbbi években Magyarországra települt nagy autógyárakban tömegesen veszíthetik el a dolgozók munkájukat a közeljövőben a robotizáció miatt, egyszerűen azért, mert a Mercedes, az Audi vagy a Suzuki már eleve magas szintű technológiát hozott magával.

– A robotok nem veszik el tömegesen az emberek munkahelyét, hanem a foglalkoztatottság szerkezetén változtatnak. Egy német tanulmány szerint minden egyes „robotalkalmazott” három másik emberi munkaerő felvételét vonja maga után – érvel Szilvási Krisztina, az ABB iparirobot-gyártó marketingkommunikációs menedzsere. – A tanulmány szerint a német autóiparban 2010 és 2013 között foglalkoztatottak száma több mint hét százalékkal nőtt, miközben a tízezer alkalmazottra jutó 1100 robot az adott iparágban valaha regisztrált legmagasabb adat volt.

Az okfejtés szerint a robotok révén kialakuló hatékonyságnövekedés és költségcsökkennés – összességében a vállalat termelékenységének növekedése – több munkavállaló felvételét teheti szükségessé olyan területeken, amelyeket csak emberek képesek ellátni, és bővülhet a beszállítói szféra is. A jövőben ezért még keresettebbé válnak a szoftverfejlesztés vagy a mechatronika területén dolgozók, hiszen a robotok tervezése, működtetése és karbantartása megfelelő tudást igényel. Másrészről viszont sok más tanulmány éppen azt mutatja ki, hogy bár létrejönnek új munkahelyek, de helyettük sokkal több szűnik meg. Emellett a robotizáció a gazdaságnak éppen azon területeit érinti, amelyek a legérzékenyebbek a jövőbeli válságokra (lásd autóipar). Így a robotfenntartóvá átképzett emberek a következő recesszió idején ugyanolyan kiszolgáltatottá válhatnak, mint korábbi munkakörükben voltak.

De nem minden ipari robot helyettesíti az ember munkáját. Vannak úgynevezett együttműködő robotok, amelyek segítik azt.

– Az együttműködő robotok gyakran egy gyártósoron vagy akár egy asztalnál dolgoznak együtt a humán munkatársakkal, ilyen például YuMi, az ABB kétkarú ipari robotja. Például egy mobiltelefon összeszerelésénél az akkumulátort be tudja helyezni egy dolgozó, de a kamerát már sokkal nagyobb precizitással illeszti be egy robot a telefonba – folytatja Szilvási Krisztina. – A robotok eddig védőkerítéssel körülvett különösen veszélyes berendezésnek minősültek, most viszont emberi alkalmazottakkal közösen, egy munkatérben végeznek feladatokat.

Ha azt gondoljuk, hogy e munkaerőpiaci trendek csak Japánt, Dél-Koreát, esetleg Németországot érintik, nagyon tévedünk. Tíz évvel ezelőtt nyolcszáz robot üzemelt hazánkban, 2014-re ez a szám megötszöröződött. Ebben nagy szerepe volt az Audi és a Mercedes már említett beruházásainak, hiszen az autóipar klasszikusan a legrobotizáltabb iparág.

Kellenek-e géprombolók?

Pogátsa Zoltán a robotizációval kapcsolatban egy The Economist-cikket idézett kérdésünkre, amely „bemutatta, hogy időről időre felvetődik ez a tézis – mármint hogy tömegesen veszítik majd el az emberek a munkájukat –, majd elhal, majd ismét előkerül”. A közgazdász azt mondta, „így megy ez a tizenkilencedik század, a géprombolók kora óta. Marx még elméletet is csinált belőle, amely látványosan nem jött be. Azóta vagy húsz igen jelentős innovációs hullám volt: elektromosság, Otto-motor, repülés, műanyagok, csipek, nukleáris energia, internet, GSM, hogy csak párat említsek.” Ha igaz lenne a tézis, akkor „ma már szinte senkinek nem lenne munkája”. Ehelyett „azt látjuk, hogy a foglalkoztatási ráta körülbelül akkora, mint Marx idejében”. „Az új technológia egyes munkahelyeket feleslegessé tesz, másokat viszont létrehoz. Nem kell már írógépszerelő, de kell rendszergazda, majd app designer” – mondta a közgazdász.

Azért, bármennyire nem látszanak még a folyamat konkrét következményei a maguk teljességében, próbáljunk optimisták maradni: Erik Brynjolfsson robotizációról szóló könyvében (Második gépkorszak) azt írja, sokkal szebb, boldogabb korba is juthatunk, magasabb szintű szolgáltatásokkal, jobb infrastruktúrával, biztonságosabb közlekedéssel (nemrég a Newsweek az említett Teslák kapcsán írta, hogy „bármennyire is fáj, a közlekedés túl veszélyes dolog, hogy az emberekre bízzuk a vezetést”), ehhez „mindössze” innovatívnak, tanulékonynak, állandóan fejlődésre késznek kell lennünk. Kérdés, sikerülhet-e ez mindannyiunknak.

 
NÉVNAP KÖSZÖNTŐ

Boldog névnapot kívánunk!

 

 

 
IDŐ
 
SZÁMLÁLÓ
Indulás: 2013-06-07
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Butterfly-Wings - Egy18 éves lány blogja; érdekes cikkekkel, videókkal, véleményekkel várja a látogatókat. ^-^    *****    Tokio Hotel FANFICTION | Tokio Hotel véleményblog | Tokio Hotel FANFICTION fordítások | Tokio Hotel Fanfiction | TH blog    *****    A karma és az asztrológia kapcsolata    *****    Engedd meg, hogy horoszkópod elkészítésével szabad választásodban segítségedre lehessek. Várlak a csillagjövõ oldalon!!!    *****    ♫ Vár Téged is az egyetlen magyar nyelvû, megbízható Zara Larssonnal foglalkozó forrás! ♫ ZL Hungary ♫ ZL Magyarország ♫    *****    WISE-VOGUE | MERT A DIVATBAN IS LEHETSZ BÖLCS! - ÚJ BLOG TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA    *****    Nettó Bruttó Bérkalkulátor 2018    *****    A HUN Tv kezet nyújt, Asztrológiai elõadásom az Élet Magazin mûsorában.    *****    INGYEN letölthetõ OSHO könyvek, ezoterikus olvasmányok, Asztrológia: tanácsadás, oktatás.    *****    ***Munkatársakat keresek kezdetben mellékjövedelemként / Napi 1-2 óra munkával, majd késõbb akár fõállásban is!***    *****    Ingyenes tanácsadás,rendeld meg a tetszésed szerinti elemzést és minden kérdésedre választ adok.Részletek az oldalon!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Csillagászati ismeretek kézdõk és haladók részére. INGYENES ASZTRO-suli minden tanulni vágyónak!    *****    ** Portálépítés - G-Portál & HTML & CSS & Wordpress segítségek, kódok, sablonok, egyedi scriptek **    *****    ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! Újra megnyitott az oldal! ASHLEY TISDALE! ASHLEY TISDALE!    *****    CSILLAGKÉPEK - a fokok szimbólumai    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - 6 ÉVE ONLINE - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE MAGYARORSZÁG JENNIFER LAWRENCE    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!    *****    Minimálbér, garantált bérminimum és szakmai minimálbér 2018 évben - 4 és 6 órás részmunkaidõs foglalkoztatás bére!