GENER�CI�NK 2018. �V 7. SZ�M

GENER�CI�NK 2018  �V 6.SZ�M

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

GENER�CI�NK 2018. �V 5.SZ�M

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

:GENER�CI�NK 2018.�V 4. SZ�M

:::

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

GENER�CI�NK 2018. �V 3 SZ�MA

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

GENER�CI�NK 2018. �V 2 SZ�M

GENER�CI�NK 1 SZ�M

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

GENER�CI�NK 2017. 12.SZ�MA

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

J�l j�rnak a nyugd�jasokkal az �j sz�vetkezetek, az �llam m�r nem annyira

HAJD� P�TER MAGYAR NEMZET

2017. augusztus 24., cs�t�rt�k 14:04, friss�tve: cs�t�rt�k 19:29

Fot�: Sz�kelyhidi Bal�zs / Magyar Nemzet

Nehezen magyar�zhat� logikus �rvekkel, hogy a korm�nyzat mi�rt a k�z�rdek� nyugd�jas-sz�vetkezeteknek adott ad�kedvezm�nyt az id�skor�ak foglalkoztat�sakor, s nem k�zvetlen�l a munk�ra v�llalkoz� id�sek k�zterheit cs�kkenti – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Az �n p�nzem port�l szak�rt�je. – A j�lius �ta �l� rendszer ugyanis �gy m�k�dik, hogy a munk�ltat� szerz�d�st k�t a nyugd�jas-sz�vetkezettel egy munka elv�gz�s�re, �s ez�rt d�jat – teh�t nem munkab�rt – fizet sz�m�ra – fejtegette Lovas Judit. – S miut�n a munk�ltat� brutt� k�lts�gben gondolkodik, j� az es�lye, hogy a kor�bban fizetett brutt� b�r plusz k�zterhekn�l kevesebbre szerz�dj�n, azaz nyerjen az �gy�n. A sz�vetkezetnek az alkalmazott nyugd�jas b�re ut�n kiz�r�lag szem�lyi j�vedelemad�t kell fizetnie, a munkab�rt terhel� egy�b ad�kat �s j�rul�kokat nem. T�bb most alakult sz�vetkezett�l sz�rmaz� inform�ci�ink szerint azonban az �gy kapott kedvezm�nyek nem jutnak el teljes eg�sz�ben a munk�t v�gz� nyugd�jashoz, �s a munk�ltat�t�l kapott d�j hozz�vet�leg harminc sz�zal�k�t megtartja mag�nak a sz�vetkezet. �gy a nyugd�jas valamivel t�bb p�nzhez jut ugyan, de nem sokkal. Az �llam helyett pedig v�llalkoz�k zseb�ben landolhat k�zel akkora �sszeg, mint amennyi az elengedett j�rul�k lenne.

A szak�rt� arra is felh�vta a figyelmet, hogy t�lz�nak t�nik ekkora �sszeget lecs�pni a szerz�d�ses d�jb�l, hiszen a nyugd�jas-sz�vetkezetek kiad�sai nagy val�sz�n�s�ggel enn�l j�val kisebbek. Lovas Judit k�l�n�sen azok ut�n furcs�llja a szab�lyoz�st, hogy n�h�ny �vvel ezel�tt maga a korm�ny korl�tozta a nyugd�jasok munkav�llal�s�t. A mostani gesztust persze magyar�zhatja az a h�ts� sz�nd�k, hogy a korm�nyhoz k�zeli sz�vetkezetek �lhessenek majd j�l az �llam �ltal �tengedett �sszegb�l. Ezt l�tszik al�t�masztani, hogy Lovas szerint mind t�bben rebesgetik: egyes �gazatokban majd f�l�lr�l s�gj�k meg, hogy mely sz�vetkezetekkel tan�csos szerz�d�st k�tni a munk�ltat�knak, ezek pedig j� es�llyel korm�ny k�zeliek lesznek.

A nyugd�jas-sz�vetkezetekr�l sz�l� jogszab�lyok megjelen�sekor arr�l is besz�ltek, hogy ezek majd megoldhatj�k a munkaer� elv�ndorl�sa miatt kialakult munkaer�hi�nyt. Erre azonban kev�s es�ly l�tszik. Mesk� L�szl�, a Nyugd�jasok P�rtja 50+ sz�viv�je lapunknak elmondta, hogy az �tlagnyugd�jas m�s temp�ban dolgozik, m�s feladatot tud elv�llalni, mint egy akt�v dolgoz�. V�lem�nye szerint a j�lius elsej�t�l enged�lyezett nyugd�jas-sz�vetkezetek olyan feladatokra tudnak munkaer�t k�zvet�teni, amelynek ell�t�sa �gymond szabadon alak�that�, p�ld�ul k�zter�leten elv�gezhet� munk�k. De a nyugd�jasok sem reggel nyolct�l d�lut�n �tig akarnak dolgozni, hanem k�pess�geikhez igaz�tan�k a munk�t.

Hasonl� v�lem�nyen van N�methn� Jankovics Gy�rgyi, a Nyugd�jasok Orsz�gos Sz�vets�g�nek (NYOSZ) eln�ke is, aki szerint eg�szen m�s „m�faj” nyugd�jast foglalkoztatni, mint b�rki m�st. Mer�ben m�s munkast�lus az, amit �k k�pviselnek. Azaz a munk�ltat�knak �s a munkav�llal�knak is alaposan �t kell gondolniuk, hogy val�ban j�l egy�tt tudnak-e m�k�dni. K�rd�s�nkre az eln�k elmondta, bizonyos ter�leteken biztosan j� megold�st jelenthet nyugd�jasok alkalmaz�sa, de az �ltal�nos munkaer�hi�ny felsz�mol�s�t nem lehet elv�rni a nyugd�jas-sz�vetkezetekt�l.

Az eln�k arr�l is besz�lt, hogy saj�t sz�vetkezet�k alig egy hete kapta meg m�k�d�si enged�ly�t, ez�rt nincsenek m�g tapasztalataik az �j form�val kapcsolatban. Tagszervezeteik is aktiviz�l�dnak, m�r t�bb megy�b�l jelezt�k, hogy saj�t sz�vetkezetet szeretn�nek alap�tani. Elmondta, hogy nyugd�jas-szervezetk�nt sok munkaer�-k�zvet�t�vel kapcsolatban �llnak, s �gy l�tj�k, azokban a megy�kben �rdekl�dnek legink�bb munkalehet�s�g ir�nt a nyugd�jasok, ahol alacsonyabbak a nyugd�jak, �gy p�ld�ul Szabolcs-Szatm�r-Beregben �s B�k�sben.

Ennek a cikknek a nyomtatott v�ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelen�s id�pontja: 2017.08.24.

/ A cikket tall�zta:  Berg Marianna /

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

A CIKKBEN BERG MARIANNA UTAZ�SAINAK  TAPASZTALATAIT R�GZ�TTE

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

�gy m�k�dik egy id�s ember agya! – 

Igencsak elgondolkodtat� felfedez�st tett egy amerikai tud�s!

Gene Cohen, a George Washington Egyetem gerontol�gusa, t�bb kutat�s eredm�nyeire t�maszkodva azt �ll�tja, hogy az id�s emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreat�vabban m�k�dik, mint azt kor�bban gondolt�k. �s ennek oka az �vek sz�ma.

Fot�: Pixabay.com

Amikor valaki elm�lt 60, 70, 80 �ves, az agya rengeteg inform�ci�t, tapasztalatot halmozott fel. Ebben a korban az agyi idegsejtek sz�mtalan olyan k�ls� ingert k�pesek k�dolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem �rtenek m�g. A szak�rt�k azt is megfigyelt�k, hogy az id�sebb emberek jobb �s bal agyf�ltek�je harmonikusabban egy�ttm�k�dik, jobban kieg�sz�tik egym�st, ez�rt sikeresebbek az intellektu�lis k�pess�geket m�r� teszteken.

Egy id�s ember agya lehet, hogy nem k�pes olyan gyorsan kapcsolni, �s felfogni a helyzetet, viszont a fontos d�nt�sek meghozatalakor �tfog�bban gondolkodik, �sszef�gg�sekben l�tja a helyzetet, ez�rt sz�letnek b�lcsebb, megfontoltabb gondolatok. Azt is megfigyelt�k, hogy az id�s szem�lyek agya kev�sb� reag�l a negat�v gondolatokra, t�rt�netekre, ez�rt az illet� sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkod�s� fiatal.

Egy ember intellektu�lis kapacit�s�nak cs�cs�ra 70 �ves kor�ba jut el, hiszen ekkor termel�dik a legt�bb mielin nev� nev� anyag, aminek hat�s�ra az agyi idegsejtekben felgyorsul az inform�ci� �raml�s, ez�rt ak�r 3000 sz�zal�kkal is javulhat a k�zponti idegrendszer teljes�t�k�pess�ge.

Az is �rdekes, hogy 60 �ves kor el�tt a k�t agyf�lteke nagyon elk�l�n�lten m�k�dik, 60 �ves kor ut�n kezdik kieg�sz�teni egym�st, ami az�rt csod�s, mert �gy komplexebb feladatokat is k�pes az agy megoldani, amit k�s�rletekkel is igazoltak.

A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint az id�sebb emberek agya hat�konyan k�pes kisz�rni az inform�ci� �radatb�l a fontos tudnival�kat, a haszontalanokat meg egyszer�en nem veszi figyelembe.

�me, p�r saj�toss�g a 60-70 �ves agym�k�d�s�re vonatkoz�an!

·         az agysejtek nem halnak el, hanem egyszer�en elvesztik inform�ci�-tov�bb�t� szerep�ket, ha az illet� nem dolgoztatja a sz�rke �llom�ny�t;

·         a koncentr�ci�- �s mem�riazavarok a felhalmoz�dott inform�ci� mennyis�g�nek tudhat�k be;

·         ebben az �letkorban az illet� hat�konyabban tud dolgozni, jobban b�rja a stresszt �s racion�lisabban gondolkodik is;

·         ha valaki odafigyel az eg�szs�g�re, a mozg�sra �s agytorn�ra, id�sebb kor�ra sokkal b�lcsebben gondolkodik �s szebbnek l�tja a vil�got.      

Forr�s :

 Posted on 2017/03/24 by Bellini in Holotropikum

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

A K�SEDELMI KAMATOT NEM K�RHETIK MAG�NSZEMLYT�L,

 HA K�SVE FIZETI BE SZ�ML�IT!

MINDEN K�ZM� SZ�ML�RA �RV�NYES!

Tal�n sokan hallottak m�r  a behajt�si k�lts�g�tal�nyr�l, amit m�r t�bb szolg�ltat� is megpr�b�lt �gyfeleink behajtani k�sedelmes sz�mlafizet�s eset�n! Az�rt fontos tudni r�la, mert nem kis �sszeg� k�sedelmi kamatr�l van sz�, k�r�lbel�l 12 ezer forint plusz k�lts�get jelent a k�sedelmi kamat a sz�mla �sszeg�n t�l, amit egyes szolg�ltat�k megpr�b�lnak behajtania  k�se fizet� �gyfeleken!A behajt�si k�lts�g�tal�ny, melynek �sszege k�r�lbel�l 12 ezer forint, k�sedelmes fizet�s eset�n mer�lhet fel! DE �S EZ A LEGFONTOSABB

A behajt�si k�lts�g�tal�ny mag�nszem�lyekkel szemben nem �rv�nyes�thet�!!!! A behajt�si k�lts�g�tal�nyr�l sz�l� t�rv�ny hat�lya kereskedelmi �gyletekre �s v�llalkoz�sokra terjed ki. A behajt�si k�lts�g�tal�ny nem alkalmazhat� mag�nszem�lyekkel szemben.

T�j�koztat� a behajt�si k�lts�g�tal�nyr�l

1.A behajt�si k�lts�g�tal�ny

Behajt�si k�lts�g�tal�ny fizet�si k�telezetts�g k�sedelmes teljes�t�sekor mer�lhet fel. A jogosult abb�l a c�lb�l tarthat ig�nyt erre az �tal�nyd�jra, hogy fedezze a k�vetel�se behajt�s�val kapcsolatos kiad�sokat.

A behajt�si k�lts�g�tal�ny fix �sszeg� – 40 eur�nak megfelel� forint –, amely f�ggetlen a p�nztartoz�s m�rt�k�t�l �s a k�sedelem id�tartam�t�l. Teljes�t�se nem mentes�t a k�sedelem egy�b jogk�vetkezm�nyei (p�ld�ul a k�sedelmi kamat fizet�se) al�l.

A hazai jogszab�lyok alapja az Eur�pai Parlament �s a Tan�cs 2011/7/EU ir�nyelve a kereskedelmi �gyletekhez kapcsol�d� k�sedelmes fizet�sek elleni fell�p�sr�l. A behajt�si k�lts�g�tal�ny jelenlegi Magyarorsz�gra �rv�nyes szab�lyait a 2016. �vi IX. t�rv�ny tartalmazza.

A t�rv�ny �s az ir�nyelv c�lja a fizet�si fegyelem er�s�t�se. A jogalkot� sz�nd�ka, hogy a szerz�d� feleket �szt�n�zze a fizet�si k�telezetts�gek id�ben t�rt�n� teljes�t�s�re. A jogszab�ly hat�lya kiterjed valamennyi olyan (nem fogyaszt�i) szerz�d�sre, amelyben a felek p�nzfizet�si k�telezetts�g ellen�ben szolg�ltat�st vesznek ig�nybe vagy �rut v�s�rolnak.

Forr�s : http://www.mekh.hu/

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Arany J�nost d�szpolg�rr� avatt�k Wales-ben!

Edward kir�ly, angol kir�ly / L�ptet fak� lov�n: / Hadd l�tom, �gymond, mennyit �r / A welsi tartom�ny. – �rta Arany J�nos 1857 j�nius�ba A Walesi b�rdok c�m� k�ltem�ny�ben �s r� 160 �vvel k�s�bb a magyar k�lt�t posztumusz d�szpolg�rr� avatta Montgomery polg�rmestere.

A t�rt�ntekr�l a BBC is megeml�kezett:

A Montgomery v�r�ban t�rt�nt eset kapcs�n Eric Fairbrother, Montgomery polg�rmestere elmondta: m�g a magyarok az �ltal�nos iskol�kban tanulnak a t�rt�netr�l, addig a helyiek alig tudnak r�la. �gy v�lekedett, Arany J�nos verse nagyszer� kapocs a k�t nemzet k�z�tt. Ezt figyelembe v�ve �gy d�nt�ttek, hogy a magyar k�lt�t posztumusz Montgomery Szabad Polg�ra c�m�ben r�szes�tik.

A cikk megeml�ti, hogy Karl Jenkins walesi zeneszerz� egy szimf�ni�t �rt A walesi b�rdok alapj�n, ami szint�n dobott a helyiek k�r�ben ismeretlen t�rt�net ismerts�g�.

 TALL�ZTUK  : FORR�S A LIBRARIUS  2017.03.04. SZ�M�B�L

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Kis h�tizs�kkal vonultak a fecsk�k - magyar kutat�k vil�gszenz�ci�ja                                        

K�l�n�sen kis t�meg� helymeghat�roz� seg�ts�g�vel el�sz�r szerzett inform�ci�kat k�t magyarorsz�gi fecskefaj vonul�s�r�l �s telel�si ter�let�r�l a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let (MME) �s a Sv�jci Mad�rtani Int�zet munkat�rsainak k�z�s kutat�csoportja.

A Sz�p Tibor, a Ny�regyh�zi Egyetem professzora vezet�s�vel v�gzett kutat�s sor�n a vil�gon els�k�nt alkalmaztak sikeresen kis t�meg�, alig 0,6 grammos geo-lok�tort k�t fecskefaj eset�ben a vonul�si �s telel�si ter�let megismer�s�re. A megjel�lt �t moln�rfecske �s n�gy partifecske �ltal szolg�ltatott adatokb�l kider�lt, hogy ezek a kistest� madarak a tavaszi vonul�s sor�n napi 620-1080 kilom�tert rep�lnek. A tudom�ny t�rt�net�ben el�sz�r siker�lt adatokat szerezni a K�rp�t-medence moln�rfecsk�inek K�z�p- �s D�l-Afrik�ban tal�lhat� telel�ter�leteir�l - tudatta az MME. 

A vonul� mad�rfajok t�bbs�g�nek testt�mege 20 gramm alatti, �gy a nagyobb test� madarakn�l l�tv�nyos eredm�nyeket mutat�, jelenleg haszn�latos 5 gramm k�r�li jelad�k ezekn�l nem haszn�lhat�ak, mert a m�ret�k l�nyegesen meghaladja a madarakra felhelyezhet�, a testt�meg maximum 4-5 sz�zal�k�t el�r� hat�rt. A kutat�s egyik c�lja �ppen ez�rt a geo-lok�torok olyan m�rt�k� miniat�riz�l�sa volt, hogy a 13-17 grammos fecskefajok eset�ben is haszn�lhat�ak legyenek.

A mad�r h�t�ra kis h�tizs�kk�nt felhelyezett geo-lok�tor 2-5 percenk�nt r�gz�ti a kis eszk�zt �rt f�ny mennyis�g�t. Az inform�ci�kb�l szerzett adatok alapj�n naponta meg�llap�that� a napfelkelt�k �s napnyugt�k id�pontja, amely alapj�n 200-300 kilom�ter pontoss�ggal meghat�rozhat�, hogy milyen f�ldrajzi hossz�s�gon �s sz�less�gen volt az adott napon a mad�r. Az eszk�z nem befoly�solta az �llatok mindennapi �let�t.

E mad�rfajok eset�ben igen alacsony az �ves t�l�l�si ar�ny. A partifecsk�k eset�ben egy �tlagos vonul�si-telel�si id�szak sor�n a f�szkel� egyedek 60 sz�zal�ka elpusztul, �s hasonl� �rt�kek jellemz�ek a moln�rfecsk�k eset�ben is.

A geolok�torok �ltal r�gz�tett f�nyadatok felt�rt�k, hogy a moln�rfecsk�k az afrikai telel�si id�szakban �regeket, odvakat is haszn�lnak �jszak�z�sra, ami fontos magyar�zattal szolg�lhat arr�l, mi�rt ker�l el� olyan kev�s

hagyom�nyos gy�r�z�ssel jel�lt mad�r Afrik�b�l.

A hossz� t�v�, a Szahar�t�l d�lre vonul� mad�rfajok csaknem k�tharmad�nak dr�maian cs�kken az egyedsz�ma Eur�p�ban �s Magyarorsz�gon. Ezek k�z� tartoznak a fecsk�k is: a Tisza k�zel 600 kilom�teres magyarorsz�gi szakasz�n a partifecske �llom�ny az 1990-es 30 ezer p�rr�l 3 ezer p�rra, a moln�rfecsk�k sz�ma pedig orsz�gosan a fel�re cs�kkent 2015-re.

A megfogyatkoz�s okainak felt�r�s�hoz n�lk�l�zhetetlen, hogy a kutat�k megismerj�k a vonul�si �s telel�si ter�leteket �s a madarakat ott �r� hat�sokat is. A klasszikus mad�rgy�r�z�s azonban a legt�bb kistest� vonul� mad�rfaj eset�ben kev�s inform�ci�val szolg�l. A moln�rfecske 1,2 milli�, Eur�p�ban jel�lt egyed�b�l p�ld�ul mind�ssze 20 ker�lt meg a Szahar�t�l d�lre 1994-ig, ennek a fajnak a telel�ter�lete �s vonul�si viselked�se �gy eddig ismeretlen volt.

Forr�s : inforadio.hu

2017.02.28. 05:49

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Milyen szem�lyes adatokat kezelhet a web �ruh�z?

A web shopok igyekeznek min�l t�bb adatot megtudni a v�s�rl�kr�l - ehhez azonban csak szigor� keretek k�z�tt van joguk. Mi a szem�lyes adat �s mi�rt nem el�g, ha a felhaszn�l� hozz�j�rul az adatkezel�shez? Szak�rt�nk seg�t!

A szem�lyes adatok k�r�t a t�rv�ny sz�lesen hat�rozza meg. Szem�lyes adat minden az �rintett szem�llyel kapcsolatba hozhat� adat, �s ebb�l levonhat�, az �rintettre vonatkoz� k�vetkeztet�s. �gy teh�t nem csup�n a term�szetes szem�lyazonos�t� adatokat (n�v, sz�let�si id�, anyja neve stb.) tekintj�k szem�lyes adatnak, hanem tulajdonk�ppen b�rmilyen inform�ci�t, amely egy adott szem�llyel kapcsolatos, legyen sz� ak�r az illet� valamely �llapot�r�l (fizikai, szellemi) ak�r valamely v�lem�ny�r�l (pl. politikai) vagy b�rmilyen hovatartoz�s�r�l. Ezek az adatok mindaddig meg�rzik a szem�lyes adat jelleg�ket, am�g a meghat�rozott szem�lyre visszavezethet�ek, teh�t az adott szem�llyel val� kapcsolatuk fennmarad vagy ez a kapcsolat helyre�ll�that�.

Az adatkezel�s a kor�bbin�l is fontosabb� v�lhat a c�gek sz�m�ra, hiszen 2018 m�jus�ban l�p hat�lyba az �j adatv�delmi rendelet. Tal�n korainak t�nik most foglalkozni vele, val�j�ban viszont b�ven van mire felk�sz�lni�k a c�geknek. S�lyosabb szankci�k, t�bb adminisztr�ci� j�n vele.

Kell ez nek�nk?

A v�llalati adatok csaknem fele an�lk�l avul el, hogy b�rki hozz�ny�lna, ezek az elavult f�jlok pedig �rtelmetlen�l sok helyet foglalnak a v�llalati rendszerekben. M�g nagyobb baj, hogy jelent�s r�sz�k „gazd�tlan”, sok hely�tt m�g a l�tez�s�kr�l sem tud a v�llalat – csak fizeti a t�rhely�ket.

Az �nk�ntes hozz�j�rul�s �nmag�ban nem elegend�

A web �ruh�zak haszn�lata sor�n az adatkezel�s alapja a v�s�rl� �nk�ntes hozz�j�rul�sa, azaz a weboldal haszn�l�ja hozz�j�rul ahhoz, hogy a megadott szem�lyes adatait kezelj�k. Ezt a hozz�j�rul�st rendszerint a weboldalra val� regisztr�ci�val vagy m�s m�don (p�ld�ul a rendel�s lead�sakor) adja meg a v�s�rl�.

Azonban �rdemes tudni, hogy �nmag�ban az adatkezel�shez val� hozz�j�rul�s nem teszi jogszer�v� az adatkezel�st. Ugyanis az adatkezel�snek meg kell felelni a c�lhoz k�t�tts�g elv�nek is. Ez azt jelenti, hogy szem�lyes adat kiz�r�lag meghat�rozott c�lb�l, jog gyakorl�sa �s k�telezetts�g teljes�t�se �rdek�ben kezelhet�. Tov�bb� csak olyan szem�lyes adat kezelhet�, amely az adatkezel�s c�lj�nak megval�sul�s�hoz elengedhetetlen, a c�l el�r�s�re alkalmas, �s ezen adat is csak a c�l megval�sul�s�hoz sz�ks�ges m�rt�kben �s ideig kezelhet�.

A weboldalak, web �ruh�zak adatkezel�se sor�n is be kell tartani a c�lhoz k�t�tts�g elv�t. Teh�t a web �ruh�zban val� v�s�rl�skor csak olyan szem�lyes adat megad�sa k�rhet� a v�s�rl�t�l, amely az adatkezel�s c�lj�nak el�r�shez – azaz a megrendel�s teljes�t�s�hez – sz�ks�ges. �gy p�ld�ul a legt�bb esetben nem tehet� k�telez�v� a sz�let�si id� megad�sa, de ak�r a telefonsz�m megad�sa sem (p�ld�ul szem�lyes �tv�teln�l rendszerint nem indokolt, hogy a v�s�rl� el�re megadja a telefonsz�m�t), mert ezek nem elengedhetetlen�l sz�ks�gesek a megrendel�s teljes�t�s�hez.

�rdemes arra is �gyelni, ha a weboldal haszn�lata �s a v�s�rl�s nem ig�nyel folyamatos regisztr�ci�t, akkor az egyszeri v�s�rl�skor megadott adatokat a megrendel�s teljes�t�se ut�n a weboldal �zemeltet�je (az adatkezel�) k�teles t�r�lni, mivel az adatkezel�s c�lja teljes�lt.

Retteghetnek a tisztess�gtelen web shopok

A tisztess�gesebb elektronikus kereskedelem �rdek�ben m�dos�totta kedden az Orsz�ggy�l�s az elektronikus h�rk�zl�ssel �s a fogyaszt�v�delemmel kapcsolatos t�rv�nyeket a korm�ny kezdem�nyez�s�re, �gy adatb�zis k�sz�l j�v�re a tisztess�gtelen online keresked�kr�l.

Szint�n nem jogszer�, ha a weboldalon val� regisztr�ci�val az �rintett szem�ly automatikusan feliratkozik a weboldal �zemeltet�j�nek h�rlevel�re vagy prom�ci�s anyagaira. Ezek a regisztr�ci�t�l vagy a v�s�rl�st�l elt�r� adatkezel�si c�lok, �gy ezekhez �n�ll� hozz�j�rul�s sz�ks�ges a v�s�rl� r�sz�r�l. Azaz lehet�s�get kell biztos�tani arra, hogy a v�s�rl� k�l�n jel�lje meg, hogy k�r-e prom�ci�s megkeres�seket.

T�j�koztat�si k�telezetts�g

Az adatainkat kezel� weboldal az adatkezel�s megkezd�se el�tt r�szletes t�j�koztat�st k�teles adni, amelyet rendszerint egy adatkezel�si t�j�koztat� form�j�ban szokott megt�rt�nni. �ltal�ban nem el�g, ha a t�j�koztat� csak valahol megtal�lhat� a honlapon, hanem az adatkezel�ssel �rintett l�togat� sz�m�ra – p�ld�ul a regisztr�ci� alkalm�val – kifejezetten el�rhet�v� kell tenni a t�j�koztat�t, �s nyilatkoznia kell arr�l, hogy a t�j�koztat�t megismerte (p�ld�ul a megfelel� rubrika kipip�l�s�val).

A t�j�koztat�snak �rthet�en �s �ttekinthet�en kell tartalmaznia az adatkezel� szem�ly�nek, el�rhet�s�geinek megjel�l�s�t, az adatkezel�s c�lj�t �s jogalapj�t (�nk�ntes vagy k�telez� adatkezel�s), a kezelt szem�lyes adatok k�r�t, az adatkezel�s id�tartam�t, az adatokhoz hozz�f�r�k k�r�nek megjel�l�s�t, tov�bb� t�j�koztat�st az adatfeldolgoz� esetleges ig�nybev�tel�r�l, az adatbiztons�gi int�zked�sekr�l, valamint az ig�nybe vehet� jogorvoslati lehet�s�gekr�l.

Dr. Szab� Gergely
�gyv�d
Kocsis �s Szab� �gyv�di Iroda

Forr�s : piacesprofit.hu 2016. december 15.

..................................................................................................................................................................................

HANGULATJAV�T� �TELEK

Gondoltad volna, hogy t�pl�lkoz�ssal a k�z�rzet�nk, j� kedv�nk is befoly�solhat�? Pedig ma m�r bizony�tott t�ny, hogy �sszef�gg�s van t�pl�lkoz�sunk �s j� k�z�rzet�nk k�z�tt. S�t! Vannak olyan �telek, t�pl�l�k �sszetev�k, amelyek hangulatjav�t� �s f�jdalomcsillap�t� hat�ssal is rendelkeznek.

                                               
B�zacs�ra, zabpehely, ban�n, bizonyos h�sf�l�k, halak, bogy�s gy�m�lcs�k – a kiegyens�lyozott t�pl�lkoz�s r�szek�nt �rdemes be�p�teni az �trendbe, k�l�n�sen azoknak, akinek hossz� id�n �t rossz a hangulata, vagy kr�nikus f�jdalmuk van. Hogy mi�rt? L�ssuk a r�szleteket:

Bizonyos �telek egy�rtelm�en befoly�solj�k hangulatunkat, a benn�k l�v� aminosavakb�l ugyanis az em�szt�s sor�n agyi, idegi inger�let�tviv� anyagok keletkeznek. Ilyen aminosav p�ld�ul a h�sokban, tejben, toj�sban �s sz�j�ban tal�lhat� triptof�n, amib�l az eg�szs�ges alv�shoz, a depresszi� megel�z�s�hez n�lk�l�zhetetlen szerotonin k�pz�dik. Ahhoz azonban, hogy ez az �talakul�s zavartalanul megt�rt�njen, cink tartalm� �lelmiszereket, p�ld�ul b�r�ny- vagy marhah�st, r�kot, osztrig�t, illetve h�velyeseket vagy olajos magvakat is kell fogyasztani.

A szerotonin szint emelked�s�t seg�ti m�g a cukor,
illetve a kem�ny�t�ben gazdag �lelmiszerek, p�ld�ul a t�szta,a barnarizs, a burgonya �s a keny�r, de termel�d�s�ben fontos szerepe van a B6-vitaminnak is, amit a b�zacs�ra,a zabpehely, a m�j, a ban�n, a halak �s a teljes ki�rl�s� gabonaf�l�k tartalmaznak legnagyobb mennyis�gben.

A minimum �tven sz�zal�kos kaka�tartalm�, f�k�nt keser� csokol�d�k emellett, a benn�k l�v� fenil-etilamin miatt szint�n hozz�seg�thetnek a j� hangulathoz. Gyakori fogyaszt�s�t azonban cukortartalmuknak k�sz�nhet�en fogk�ros�t�, �s energiatartalmuk miatt elh�z�shoz hozz�j�rul� hat�suk miatt nem javasolt. De hetente 3 alkalommal, f��tkez�sek ut�n egy-egy kock�val ez is megengedett.

Bizonyos �lelmiszereknek f�jdalomcsillap�t� hat�suk is van, a benn�k l�v� omega-3 zs�rsavakb�l ugyanis a szervezetben gyullad�scs�kkent� anyagok k�pz�dnek. A m�lytengeri halak (makr�la, hering, szard�nia, lazac, tonhal) �s a busa, valamint a lenmag-, di�- �s repceolaj rendszeres fogyaszt�sa a gyullad�ssal j�r� kr�nikus, reum�s f�jdalmakat enyh�theti. Aki hasonl� kr�nikus f�jdalommal k�zd, legal�bb heti k�t alkalommal egyen half�l�t vagy ennek hi�ny�ban fogyasszon rendszeresen omega-3 zs�rsav tartalm� �trend-kieg�sz�t� k�sz�tm�nyt.

A bogy�s gy�m�lcs�k is seg�thetnek: a m�ln�ban, szederben, sz�l�ben, ribizliben, egresben, eperben �s �fony�ban a f�jdalomcsillap�t� hat�s� aszpirinhez hasonl� vegy�letek, szalicil�tok, valamint antioxid�nsok tal�lhat�k. Ezek rendszeres fogyaszt�sa enyhe fejf�j�s, kr�nikus �z�leti f�jdalom eset�n jav�that az �llapoton.

J� tudni, hogy a testmozg�s hat�s�ra a szervezetben term�szetes f�jdalomcsillap�t� anyag, endorfin k�pz�dik, aminek serkent�s�hez egyes cs�p�s f�szerek, �gy a chili �s az er�s paprika is hozz�j�rul. Emellett a k�v�ban, te�ban, csokiban tal�lhat� koffein is cs�kkentheti a fejf�j�st, de t�lzott mennyis�gben ezek hangulatingadoz�st, �lmatlans�got v�lthatnak ki. A fejf�j�st egy�bk�nt sokszor egyetlen poh�r v�z is enyh�theti, ha ugyanis valaki nem iszik eleget, a v�rkering�s rosszabb lesz, �gy nem jut el�g oxig�n az agyba.

A fenti �lelmiszerek term�szetesen nem gy�gyszerek, de a v�ltozatos, kiegyens�lyozott �trend r�szek�nt hozz�j�rulnak k�z�rzet�nk javul�s�hoz, az enyh�bb f�jdalmak enyh�t�s�hez. �rdemes ez�rt rendszeresen fogyasztani bel�l�k.

Forr�s: Veresn� dr. B�lint M�rta dietetikus, Semmelweis Egyetem Dietetikai �s T�pl�lkoz�studom�nyi Tansz�k

( Tall�zta: dr. Hornok L�szl�n� D�ri K�csont Klub )

....................................................................................................................

J�nnek a robotok: sokak munk�j�ba ker�lhet

A robotok ak�r a jelenleg l�tez� munkak�r�k fel�t is ell�thatj�k n�h�ny �ven bel�l

K�sa Andr�s, Moln�r Csaba, 2016. szeptember 4., 

A munka minden ter�let�n �tveszik a hatalmat a robotok? Sz�mos fejleszt�s h�re �rkezik nap mint nap: olyan munkak�r�kbe sz�nnak hat�kony g�peket, ami kor�bban elk�pzelhetetlennek t�nt. M�r az Eur�pai Uni� is sz�mol a robotok jelentette fenyeget�ssel, ennek megfelel�en alakul �t a t�mogat�sok strukt�r�ja a k�zelj�v�ben. Lesz mit dolgoznunk nek�nk is a j�v�ben?

Nemcsak Magyarorsz�gnak, hanem eg�sz Eur�p�nak szembe kell n�znie a munkaer� megtart�s�nak neh�zs�g�vel. Aki nem kap k�pz�st, nem v�lik sokoldal�bb�, az sz�mos ter�leten nem fog labd�ba r�gni a robotok mellett. A h�rek szerint ugyanis a jelent�sen cs�kken� uni�s fejleszt�si forr�sok f�kusza az �vtized v�g�t�l �tker�l az infrastrukt�r�r�l a hum�n er�forr�sokra. Mindennek oka pedig az egyre hat�konyabb� v�l� automatiz�ci� jelentette szoci�lis fenyeget�s. A robotok ak�r a jelenleg l�tez� munkak�r�k fel�t is ell�thatj�k n�h�ny �ven bel�l. A g�peknek sok olyan el�ny�k van – legal�bbis a munkaad�k szem�ben –, amelyekkel a munk�sok nem versenyezhetnek: pontosak, nem vitatkoznak, nem k�rnek fizet�st, nem mennek szabads�gra �s �sszess�g�ben olcs�bbak.

Dr�ga m�lna, olcs� ember

Szereti �n a friss m�ln�t? Vagy a lecs�t? Ideje l�lekben felk�sz�lni, hogy lassan elb�cs�zhat t�l�k. Vagy marad a bili�rdgoly�-kem�nys�g� „holland f�rt�s” eg�sz �vben. �s hogy mi k�ze mindehhez k�zvetve a robotik�nak is? „Csak” annyi, hogy – mint a legt�bb el�rejelz�s mutatja – a robotiz�ci� fejl�d�s�vel kifejezetten fel�rt�kel�dnek majd azok a tev�kenys�gek, amelyeket nem lehet g�pes�teni. M�rpedig b�rmilyen gyors is legyen a technikai fejl�d�s, azt egyel�re senki nem gondolja, hogy olyan cizell�lt g�peket k�sz�t�nk a k�zelj�v�ben, melyek �vatosan megfognak egy-egy szem m�ln�t, ribizlit vagy paradicsomot, �s ugyanilyen �vatosan l�d�ba gy�jtik.

�gy viszont az el�rejelz�sek szerint – m�g ha a m�lna- vagy paradicsomszed�shez nem is kell k�pes�t�s – a j�v�ben ezekben a munkak�r�kben v�rhat�an jelent�sen megn� majd a munkaer�-kereslet, mik�zben Magyarorsz�gon a kiv�ndorl�s miatt m�r most munkaer�hi�ny van egy sor szakm�ban. A robotika elterjed�s�vel ugyanis v�rhat�an a munkaer�piac k�t v�gpontj�n n�het majd meg a foglalkoztat�si ig�ny: a legalacsonyabban �s a legmagasabban k�pzettek k�r�ben. B�r a legt�bb el�rejelz�s arr�l sz�l, hogy a foglalkoztatottak sz�ma �sszess�g�ben a robotiz�ci� elterjed�s�vel sem fog v�ltozni, ezen bel�l az�rt vertik�lisan �s horizont�lisan is nagyon komoly �trendez�d�sek j�hetnek.

El�bbivel kapcsolatban p�ld�ul Simor Andr�s volt jegybankeln�k, az Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank (EBRD) p�nz�gyek�rt felel�s aleln�ke a Figyel�nek augusztus v�g�n adott interj�j�ban azt mondta, a robotika a globaliz�ci�s folyamatokat is a vissz�j�ra ford�totta (pedig h�nyszor hallottuk az elm�lt h�sz �vben idehaza is, hogy „a globaliz�ci� alapvet� t�rv�nyszer�s�g, �r�k �s visszaford�thatatlan”). „A 3D-s nyomtat�snak �s egy sor egy�b, az �letet meghat�roz� innov�ci�nak a mindennapok vil�g�ba val� benyomul�s�val p�rhuzamosan elimin�l�dik annak a faktornak a jelent�s�ge, amely alapvet�en j�rult hozz� �tven �ven �t a t�ke, illetve a munkaer� egyre intenz�vebb glob�lis v�ndorl�s�hoz: az emberi munkaer� �r�r�l van sz�. Egyszer�en �rdektelenn� v�lik, hogy hol mekkora a b�rsz�nvonal. Lassan, de biztosan a robotok veszik �t az eg�sz gazdas�got �thidal� termel�munka dand�rj�t” – mondta Simor Andr�s.

Az�rt az antiglobalist�k se �r�ljenek, a folyamat ugyanis egy�ltal�n nem csak pozit�v ir�ny� (technol�giai fejl�d�s), sz�mos, egyel�re felm�rhetetlen k�vetkezm�nnyel j�r� kock�zatot is mag�ban rejt. Az csak az egyik r�sze, hogy a m�r id�zett EBRD-aleln�k szerint glob�lis szinten is tov�bb �lez�dhet a fejlett �s fejletlen gazdas�g� orsz�gok k�z�tti ellent�t, de m�g a fejlett vil�gon bel�l is hatalmas �trendez�d�sek j�hetnek a munkaer�piacon.

Kezdet �s v�g

– Egyre t�bben szorulnak ki ak�r m�r a k�zelj�v�ben akaratukon k�v�l a munkaer�piacr�l a robotiz�ci� miatt – mondja a Magyar Nemzet Magazinnak Kord�s L�szl�, a Magyar Szakszervezeti Sz�vets�g (MSZSZ) eln�ke. El�rejelz�seik szerint szint�n a nagyon alacsony �s a nagyon magas k�pzetts�get ig�nyl� munkak�r�kben v�ltozatlan maradhat vagy ak�r n�het is a foglalkoztatotts�g, de �ppen a k�z�pkateg�ri�ban (szakmunk�s, �retts�gizett szakmunk�s) rengeteg munkahely sz�nhet meg.

– Kiss� sark�tva azt mondhatn�m, hogy a j�v�ben k�tfajta munkav�llal�ra lesz majd sz�ks�g: arra, aki megnyomja a gombot a roboton, �s arra, aki megtervezi a robotot – �gy Kord�s L�szl�.

Hogy melyek lehetnek ezek az �gazatok? Az MSZSZ szerint els�sorban a k�zleked�sben, sz�ll�t�sban, aut�iparban, eg�szs�g�gyben jelentkezhet m�r r�vid t�von sz�les k�rben a robotiz�ci�, de Kord�s L�szl� figyelm�t az sem ker�lte el, hogy a BBC-n nemr�g olyan szoftvert teszteltek, amely a megadott adatok alapj�n k�sz cikket �rt.

A szakszervezeti vezet� szerint term�szetesen tiszt�ban vannak azzal, hogy a robotiz�ci�t, a technol�gi�k v�ltoz�s�t nem lehet meg�ll�tani, viszont �gy v�li, a negat�v hat�sok kik�sz�b�l�se �rdek�ben igenis l�p�sk�nyszerbe ker�ltek a korm�nyzat illet�kesei �s a munkaer�piac szerepl�i is.

– A korm�nynak – fogalmaz Kord�s – m�r r�gen foglalkoznia kellene ezzel a k�rd�ssel, hiszen itt van a nyakunkon, de egyel�re semmilyen nyitotts�got nem �rz�kel�nk a r�sz�r�l.

Az MSZSZ szerint alapvet�en k�t m�don lehetne enyh�teni a k�ros t�rsadalmi k�vetkezm�nyeket. Az egyik egyfajta alapj�vedelem lenne a munkaer�piacr�l kiszorultak sz�m�ra. (Finnorsz�gban egy�bk�nt most vezetik be, havonta 590 eur� lesz, igaz, nem a robotiz�ci�val kapcsolatban.) Ezt az �rdekv�d�k szerint alapvet�en a robotiz�lt �gazatok extra ad�j�b�l finansz�rozhatn� az �llam. (Hasonl� javaslatot tett egy�bk�nt nemr�g a Deutsche Post eln�ke is.)

– A robot nem k�r b�rt, nem megy szabads�gra, nem lesz beteg, a beker�l�si k�lts�g ut�n folyamatos extraprofitot termel a munkaad�j�nak, a k�ztehervisel�s jegy�ben az �llam ezt megad�ztathatja, ha a m�sik oldalon munk�jukat vesz�tett emberekr�l kell gondoskodnia – mondja Kord�s L�szl�.

A m�sik ir�nyra szint�n van m�r p�lda, m�ghozz� itt a szomsz�dban.

– Rom�ni�ban m�r k�sz az elk�pzel�s a p�nteki munkaid� k�t �r�val val� cs�kkent�s�re. Mi ennyire nem lenn�nk radik�lisak els� k�rben, csak azt szeretn�nk, hogy a napi h�szperces munkak�zi sz�netet adj�k vissza a munkav�llal�knak. Ez heti szinten kicsit t�bb, mint m�sf�l �r�t jelentene. Ezzel azon megold�s fel� tenn�nk egy l�p�st, hogy a megl�v� munkamenynyis�get igyekezz�nk min�l t�bb ember k�z�tt elosztani, hogy ne cs�kkenjen a foglalkoztat�s – magyar�zza Kord�s L�szl�. Ennek egyik kieg�sz�t�je lenne a foglalkoztat�s olcs�bb� t�tele a munkaad�k sz�m�ra, vagyis a munk�t terhel� ad�k cs�kkent�se, a szakszervezet ugyanis j�rul�kcs�kkent�st nem fogadna el.

– Mindehhez h�romoldal�, a szakszervezetek, a munk�ltat�k �s az �llam r�szv�tel�vel l�trej�tt meg�llapod�sra lenne sz�ks�g, de egyel�re sem a munkaad�kat, sem a munkav�llal�kat nem �rdekli ez a k�rd�s – teszi hozz� Kord�s L�szl�.

Rep�l� pizza

Az �talakul�si folyamat pedig glob�lis szinten m�r elkezd�d�tt. Nem sok emberi marad p�ld�ul a pizz�ban – m�r ha a vil�g egyik legnagyobb pizz�rial�nca, a Domino’s t�rekv�seit siker koron�zza. A c�g az ut�bbi �vekben tal�n minden m�s versenyt�rs�n�l t�bbet tett az�rt, hogy alkalmazottjait g�pekre cser�lhesse a k�zelj�v�ben. Most �pp �j-Z�landon jelentett�k be, hogy egy amerikai dr�ngy�rt�val egy�ttm�k�dve hamarosan megind�tj�k a kereskedelmi (teh�t m�r nem teszt�zem�) pizzakisz�ll�t�st �nm�k�d� rep�l� szerkezetek (dr�nok) seg�ts�g�vel. Ha val�ban beindul a szolg�ltat�s, ez lesz a vil�g els� �lesben �zemel� robotrep�l�s kisz�ll�t�sa. B�r k�rd�ses, hogy e gyakorlat elterjedhet-e a vil�gon, mivel sok orsz�gban hoztak dr�nr�ptet�st gyakorlatilag betilt� t�rv�nyeket.

A robotaut�s pizzakisz�ll�t�s tesztj�t alig n�h�ny h�napja kezdte meg az ausztr�l Domino’s. Ehhez eredetileg katonai c�lokra kifejlesztett robotj�rm�vet haszn�lnak, amely nem az �ttesten, hanem a bicikli�ton �s a j�rd�n k�zlekedik, persze lassan. A j�rm� GPS-adatok alapj�n t�j�koz�dik, de vannak saj�t szenzorai is, amelyek seg�ts�g�vel elker�lheti az akad�lyokat. Most a f�l�ves teszt�zem zajlik, �s m�g ak�r k�t �v is eltelhet addig, m�g t�nylegesen szolg�latba �llhatnak a kisz�ll�t� robotaut�k.

�gy t�nik h�t, hogy hamarosan a rendelt pizz�t a s�t�b�l val� kiv�tel ut�n m�r nem �rinti emberi k�z. Pontosabban m�r el�tte sem nagyon. A kaliforniai Szil�cium-v�lgyben a kor�bban internetes j�t�kokkal sikeress� v�lt c�g, a Zynga alap�t�ja nyitott egy pizz�ri�t, amelyben robotok k�sz�tik az �telt, olvashat� a Popular Mechanics magazinban. Az szak�cs mind�ssze a kiny�jtott t�szt�t helyezi a fut�szalagra, a t�bbi m�r a g�pek dolga. A rendel�snek megfelel� felt�tek elhelyez�se ut�n a m�sik robot beteszi a nyers pizz�t a s�t�be. Persze az otthonr�l t�rt�n� pizzarendel�s nem a legl�nyegesebb szegmense a vil�ggazdas�gnak, �gy ha n�h�ny pizzafut�rnak �j �ll�s ut�n kell n�znie, az v�lhet�en nem j�r majd gy�keres t�rsadalmi felfordul�ssal. Csakhogy l�tnunk kell, hogy e tev�kenys�g egyik eleme sem unik�lis, azok a gazdas�g rengeteg m�s ter�let�n is megjelennek, �s ilyenform�n ugyan�gy helyettes�thet�k robotok munk�ba �ll�t�s�val. A tanulm�nyok szerint a legvesz�lyeztetettebb (ma m�g emberi) �ll�sok tal�n a k�zleked�s ter�let�n vannak. Az m�r fel sem t�nik sokunknak, hogy a k�t�ttp�ly�s t�megk�zleked�si j�rm�vek (p�ld�ul a 4-es metr�) vezet� n�lk�l k�zlekednek. A k�vetkez� l�p�s az lesz, amikor a robotok t�nylegesen megh�d�tj�k a k�zutakat.

Ha robotaut�kr�l van sz�, mindenki a Google �s a Tesla �nvez�rl� kocsijair�l besz�l. Hol az�rt, mert elker�ltek egy balesetet, hol az�rt, mert okoztak egyet (a gy�rt�k �ltal cit�lt statisztik�k szerint mindenesetre sokkal kevesebbszer �tk�znek a robotkocsik, mint az ember �ltal vezetettek). A szem�lyg�pkocsik t�bbs�g�t maga a tulajdonos vezeti, �gy itt nem sok �ll�s van vesz�lyben. Nem �gy a taxi �s a teheraut� vezet�f�lk�j�ben. Szingap�rban most kezdt�k – egyel�re korl�tozott hat�t�vols�g� – pr�ba�tjukat a robottaxik.

A Nutonomy nev� amerikai–szingap�ri c�g, amelynek alap�t�i k�z�tt ott tal�ljuk a Massachusettsi M�szaki Egyetem (MIT) kutat�it is, most hat taxit ind�tott el Szingap�r bels�, 6,5 n�gyzetkilom�teres ter�let�n, �s az aut�k sz�m�t az �v v�g�re meg akarj�k dupl�zni, �rja az AP. Az aut�k �talak�tott elektromos Renault-k �s Mitsubishik, amelyek �nmagukat vezetik ugyan, de k�t technikus is utazik a kocsikban. Egyik�k a „v�szsof�r”, aki mag�hoz ragadja a korm�nyt, ha valami balul s�l el, a m�sik pedig a szoftverek m�k�d�s�t figyeli. A kocsik navig�ci�j�t hat lidar (l�zeres radar) �s k�t kamera seg�ti, persze a m�holdas t�j�koz�d�son fel�l.

Az utaz�s egyel�re ingyenes, �s csak n�h�ny meg�ll�ban lehet ki- �s besz�llni azoknak, akiket a c�g kiv�lasztott a jelentkez�k k�z�l. Szingap�rra a kell� anyagi h�tt�r mellett az�rt is esett az alap�t�k v�laszt�sa, mert kifog�stalan az infrastrukt�ra, �s a sof�r�k is hajlamosak betartani a k�zleked�si szab�lyokat. A v�rosnyi szigetorsz�gban hatalmas gondot jelent az aut�k nagy, 900 ezres sz�ma. A Nutonomy vezet�i szerint ha elterjedn�nek az auton�m m�k�d�s� taxik, akkor ak�r harmad�ra is cs�kkenthet� lenne a g�pkocsik mennyis�ge, ami egy�ttal keskenyebb utakat �s kisebb parkol�h�zakat jelentene.

A taxisokn�l m�g jobban kell f�lni�k a kamionsof�r�knek. Nemr�g sz�moltunk be arr�l, hogy lezajlott a f�lauton�m teheraut�k els�, hat�rokon �t�vel� eur�pai tesztje. T�bb orsz�gb�l is vezet�k n�lk�li kapcsolaton kereszt�l kommunik�l� kamionokb�l �ll� karav�nok indultak Rotterdamba. B�r m�g minden j�rm�ben �lt sof�r, a sebess�get az els� kocsi vezet�je hat�rozta meg. A m�g�tte l�v� teheraut�k azonnal �tvett�k az els� gyors�t�s�t �s f�kez�s�t (a kanyarod�st egyel�re nem). Ily m�don sokkal kisebb k�vet�si t�vols�got kellett tartaniuk a baleset vesz�lye n�lk�l. Kevesebb helyet foglaltak el az �ton, �s jobban �rv�nyes�lt a sz�l�rny�k jelens�ge, �gy kevesebb �zemanyagot haszn�ltak a kocsik. Minden a k�lts�gcs�kkent�s ir�ny�ba mutat. Ha pedig bev�lik a technol�gia, nem neh�z kital�lni, hogy mi lesz a kiad�sok lefarag�s�nak k�vetkez� l�p�se: sz�ks�gtelenn� v�lik a kamionsof�r�k jelent�s r�sze.

De ne higgy�k, hogy csak a fizikai munk�sok �ll�sait vehetik �t az eg�szen k�zeli j�v�ben a g�pek. Val�j�ban a szellemi foglalkoz�sokban dolgoz�k – mint a BBC riportj�ban szerepl� �js�g�r�k – rutinm�veletei is eg�szen j�l algoritmiz�lhat�k ma m�r. Sok k�s�rletben kider�lt, hogy a komputerek legal�bb olyan j�l tudnak hivatalos iratokat, szerz�d�seket fogalmazni, h�zakat tervezni, az iskolai dolgozatban feladott fogalmaz�st jav�tani, s�t a gy�gy�szatban diagnosztiz�lni, mint az emberek.

Ut�bbi szakm�ban k�l�n�sen neh�z az orvosoknak l�p�st tartaniuk a szakirodalom f�ktelen b�v�l�s�vel. Minden negyvenedik m�sodpercben megjelenik egy �jabb tudom�nyos k�zlem�ny. Ha ezeknek csak a k�t sz�zal�ka fontos az orvos sz�m�ra – hoz p�ld�t a Quartz –, akkor is eg�sz �let�t a cikkek olvas�s�val t�lthetn�. Az oktat�s sok m�s ter�let�n is k�zrem�k�dhetnek a sz�m�t�g�pek – felfog�s k�rd�se, hogy az emberek jav�ra vagy �ppen a kor�bbi �raad�k k�r�ra. B�r nem sokan tekintik az online egyetemi kurzusokat robotiz�ltnak, ha belegondolunk, az internetes tananyagok m�r j� ideje �tvett�k a kor�bban a tan�r munk�j�t ig�nyl� feladatokat. A Harvard Egyetem online kurzusaira egy �v alatt t�bben jelentkeztek, mint ah�nyan fizikailag is az egyetemre j�rtak az int�zm�ny eddigi fenn�ll�sa sor�n �sszesen.

Egy�ttm�k�d� robotok

– A XVI. sz�zad �ta bek�vetkez� b�rmilyen komolyabb technol�giai v�ltoz�s nem �rintette radik�lis m�rt�kben a foglalkoztat�st, annak szintje t�bb�-kev�sb� �lland� maradt, �s ez val�sz�n�leg a robotiz�ci�val sem fog megv�ltozni – mondta a Magyar Nemzet Magazinnak K�ll� J�nos, az MTA K�zgazdas�g-tudom�nyi Int�zet�ben munkaer�piaci elemz�sekkel foglalkoz� kutat�. Szerinte is els�sorban az ipari szakmunk�sr�teget �rinti majd nagy sz�mban a robotiz�ci�, de egy tavaly publik�lt, 17 orsz�gra kiterjed� kutat�s el�rejelz�sei alapj�n p�ld�ul a k�nyvel�s, a p�nz�gyi szolg�ltat�sok, az alkalmazott kutat�sok vagy az oktat�s is �rintett lesz.

– Az eml�tett tanulm�ny v�gk�vetkeztet�se ugyanakkor az, hogy a robotik�nak �sszess�g�ben pozit�vak lesznek a hat�sai – mondta K�ll� J�nos. – M�s k�rd�s, hogy akinek a munk�j�t �rinti a tendencia, tud-e vagy akar-e alkalmazkodni. P�ld�ul nem hiszem, hogy egy, az �nj�r� aut�k elterjed�se miatt munk�j�t vesz�tett taxisof�r id�sgondoz�nak vagy szoci�lis munk�snak sz�vesen elmenne, m�rpedig a nem diplom�s munkav�llal�k sz�m�ra ezekben a szektorokban v�rhat� jelent�sebb munkaer�piaci ig�nyb�v�l�s a j�v�ben – fogalmaz. A kutat� szerint egy�rtelm�, hogy az �j helyzet min�l sz�lesebb k�r� ismereteket, tanul�k�pess�get k�v�n, emiatt az oktat�si, szakk�pz�si rendszert is efel� kellene fejleszteni – ehhez k�pest a magyar korm�ny �ltal bevezetett szakk�pz�si reformok �ppen a sz�k�t�s, a korai specializ�ci� ir�ny�ba mutatnak, amivel sok fiatal el�tt z�rulhatnak be az alkalmazkod�s lehet�s�gei. Att�l ugyanakkor nem tart K�ll� J�nos, hogy az ut�bbi �vekben Magyarorsz�gra telep�lt nagy aut�gy�rakban t�megesen vesz�thetik el a dolgoz�k munk�jukat a k�zelj�v�ben a robotiz�ci� miatt, egyszer�en az�rt, mert a Mercedes, az Audi vagy a Suzuki m�r eleve magas szint� technol�gi�t hozott mag�val.

– A robotok nem veszik el t�megesen az emberek munkahely�t, hanem a foglalkoztatotts�g szerkezet�n v�ltoztatnak. Egy n�met tanulm�ny szerint minden egyes „robotalkalmazott” h�rom m�sik emberi munkaer� felv�tel�t vonja maga ut�n – �rvel Szilv�si Krisztina, az ABB iparirobot-gy�rt� marketingkommunik�ci�s menedzsere. – A tanulm�ny szerint a n�met aut�iparban 2010 �s 2013 k�z�tt foglalkoztatottak sz�ma t�bb mint h�t sz�zal�kkal n�tt, mik�zben a t�zezer alkalmazottra jut� 1100 robot az adott ipar�gban valaha regisztr�lt legmagasabb adat volt.

Az okfejt�s szerint a robotok r�v�n kialakul� hat�konys�gn�veked�s �s k�lts�gcs�kkenn�s – �sszess�g�ben a v�llalat termel�kenys�g�nek n�veked�se – t�bb munkav�llal� felv�tel�t teheti sz�ks�gess� olyan ter�leteken, amelyeket csak emberek k�pesek ell�tni, �s b�v�lhet a besz�ll�t�i szf�ra is. A j�v�ben ez�rt m�g keresettebb� v�lnak a szoftverfejleszt�s vagy a mechatronika ter�let�n dolgoz�k, hiszen a robotok tervez�se, m�k�dtet�se �s karbantart�sa megfelel� tud�st ig�nyel. M�sr�szr�l viszont sok m�s tanulm�ny �ppen azt mutatja ki, hogy b�r l�trej�nnek �j munkahelyek, de helyett�k sokkal t�bb sz�nik meg. Emellett a robotiz�ci� a gazdas�gnak �ppen azon ter�leteit �rinti, amelyek a leg�rz�kenyebbek a j�v�beli v�ls�gokra (l�sd aut�ipar). �gy a robotfenntart�v� �tk�pzett emberek a k�vetkez� recesszi� idej�n ugyanolyan ki