Deja vu …�rz�s

2018 Kar�csony�ra kapott k�nyvaj�nd�kaim k�z�tt tal�ltam Dessewffy Gyula tan�-vallom�s c�m�  k�nyv�t. A k�nyvet az Orsz�gos Eckhardt Tibor Alap�tv�ny adta ki, amely teljes eg�sz�ben, v�ltoztat�s n�lk�l tartalmazza a szerz� tan�-vallom�s c�m�, az �szak – Amerikai Egyes�lt �llamokban az Universe Publishing Company kiad�s�ban megjelent visszaeml�kez�s�t./ Budapest 1946 �s Brazilia 1987/

 Miel�tt neki kezdtem volna az olvas�snak, az aj�nd�koz�   k�z�lte: az�rt adja ezt a k�nyvet, mert tudom�sa  van arr�l, hogy �desap�m, Rem�nyi J�zsef fiatal kor�ban gr�f Dessewffy Gyula kir�lytelki birtok�n, mint k�nyvel� �s amat�r fot�s ismerkedett meg a gr�ffal �s bar�ts�g is fejl�d�tt ki k�z�tt�k.

Felcsig�zta azonnal az �rdekl�d�semet a furcsa szitu�ci�: Hogyan j�hetett l�tre - a XX.sz�zad elej�n Magyarorsz�gon - egy fiatal alkalmazott  k�nyvel� �s egy f�nemesi sz�rmaz�s� gr�f k�z�tt olyan ismerets�g, amelyb�l bar�ts�g lett? Kutatva �desap�m napl�j�ban le�rtak k�z�tt, megtal�ltam jegyzet�t  a fiatal gr�ffal val� k�l�n�s tal�lkoz�sr�l  �s mindkett�j�k �ltal  vallott k�z�s  szoci�lis, humanista �letszeml�letr�l �s a demokratikus v�ltoz�s sz�ks�gess�g�r�l.

Dessewffy Gyula t�rt�nelmi magyar csal�d lesz�rmazottja, egyik �se gr�f Dessewffy Aur�l , a reformkori Magyarorsz�gon a konzervat�v p�rt vez�re volt.

Egy�nis�g�nek alakul�s�ra a legd�nt�bb befoly�st a csal�dj�nak hagyom�nya , otthon�nak t�rt�nelmi l�gk�re gyakorolt. Dessewffy Gyula  �gy m�r fiatal kor�ban elk�telezte mag�t a demokratikus halad�s �s a gy�keres t�rsadalmi halad�s mellett.

A f�ldbirtokos szerz�  nemcsak laptulajdonos-f�szerkeszt�(Orsz�g �tja, Kis �js�g) ,de kit�n� �js�g�r� , publicista is volt.

A n�met megsz�ll�s alatt r�szt vett az ellen�ll�si mozgalom , a Magyar Front tev�kenys�g�ben. 1945-ben a Kisgazdap�rt orsz�ggy�l�si k�pvisel�je volt, majd a francia k�vets�g seg�ts�g�vel  P�risba emigr�lt. 1951-t�l- 1954-ig M�nchenben a Szabad Eur�pa R�di� magyar oszt�ly�nak f�szerkeszt�je. K�s�bb Amerik�b�l, Brazili�ba k�lt�z�tt �s ott kezdett �j �letet. �llad� �rdekl�d�ssel figyelte �s k�s�rte a magyar, hazai viszonyok alakul�s�t. 1985-ben, 40 �v ut�n Magyarorsz�gra l�togatott.     A magyar �ntudat fenntart�s�t k�pvisel� �js�g�r� szem�vel a reformkort�l, a kiegyez�s ut�ni  XIX sz�zadi magyarorsz�gi viszonyokb�l,  �s az elk�vetett magyar hib�kb�l kiindul� �s a  XX. sz�zad esem�nyeib�l levont meg�llap�t�sai figyelemre m�lt�ak!

Nem akarok Dessewffy Gyul�r�l �s �desap�m –  gr�f kapcsolat�r�l t�bbet �rni, hanem felhaszn�lva forr�sk�nt,  Dessewffy Gyula: tan�-vallom�s c�m� k�nyv�t, annak olvas�sakor  tal�lt meg�llap�t�sokat, id�zeteket k�v�nom k�zreadni.

„A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak �s a r�k�vetkez� �vtizedek meg�rt�s�hez a m�ltba kell visszany�lnunk. Mindennek van el�zm�nye �s k�vetkezm�nye……pillanatnyi �rdekt�l mentesen kell megismerni a m�ltat ahhoz, hogy v�lem�nyt alkothassunk a jelenr�l �s ebb�l kiindulva, bepillant�st nyerj�nk a j�v�be. A t�rt�nelem helyes ki�rt�kel�se el�felt�tele egy �n�ll�an gondolkod� k�zv�lem�ny kialakul�s�nak.

V�dolhat�k vagyunk, hogy a k�t vil�gh�bor� k�z�tti utols� �r�k lehet�s�geit nem haszn�ltuk fel �get� szoci�lis gazdas�gi, t�rsadalmi reformok megval�s�t�s�ra, hogy h�tlenek lett�nk �nmagunkhoz �s t�rt�nelmi hagyom�nyainkhoz. Sz�ls� nacionalista sz�lamok elsodortak �s v�g�l megsz�d�lve a „ mindent vissza „ irre�lis jelszav�t�l �s a n�met �g�retekt�l, veszt�nkbe rohantunk.”

„A j�v� gener�ci�j�nak sz�ks�ge van mind hib�ink felt�r�s�ra, mind egy�ni �s oszt�ly�rdekeinkt�l, valamint p�rtszempontokt�l mentes t�rt�nelmi �rt�kel�sre. Ez majd bebizony�tja,hogy nem vagyunk rosszabbak m�sokn�l. Nincs okunk sem dicsekv�sre, sem sz�gyenkez�sre. Ments�geink nincsenek, de vannak magyar�zataink.”

„A k�zv�lem�ny m�g nem t�rt mag�hoz sem az Osztr�k-Magyar Monarchia hirtelen felboml�s�b�l, sem a h�bor� elveszt�s�nek k�bulat�b�l. A trianoni b�ke dikt�tum igazs�gtalans�ga b�n�t�lag hatott els�sorban azokra a politikai er�kre, amelyek az els� vil�gh�bor� ut�ni Magyarorsz�got demokratikusan akart�k �jj��p�teni.

Neh�z volt meg�rteni, hogy a demokr�ci�t �s az emberi szabads�gjogokat hangoztat� gy�ztesek sok milli� magyart, meghallgat�suk n�lk�l, kiszolg�ltatt�k az ellens�ges �rz�let� szomsz�d orsz�gnak. Ezzel t�pot adtak a nacionalista t�lz�soknak �s �ket vertek az egym�sra utalt k�z�p-eur�pai n�pek k�z�. Lehetetlenn� tett�k,hogy K�z�p-Eur�pa teljes�tse nemzetk�zi hivat�s�t, elv�laszt� g�tja legyen a n�met �s orosz vil�guralmi t�rekv�seknek.”

„A vesztett h�bor� az alacsonyabb rend�s�g t�meg�rz�s�t v�ltotta ki, egyens�ly-vesztett� tette az els� vil�gh�bor� ut�ni magyar k�zv�lem�nyt. Ilyen l�gk�r a hangoskod�knak kedvez, �k ragadj�k magukhoz a politikai ir�ny�t�st. A k�zv�lem�ny pedig ker�l minden felel�ss�gteljes �ll�sfoglal�st.”

„ A fajelm�let ellent�tben �llott a magyar realit�ssal. Az orsz�g lakoss�ga k�l�nf�le n�pi elemekb�l alakult. Nem voltunk antiszemit�k, csak a gy�l�let mesters�ges �s tervszer� felkelt�se adott alapot a sz�ls�jobboldali politik�nak. A korszer� t�rsadalmi �s politikai k�vetelm�nyek teljes m�rt�kben hi�nyoztak a sz�ls�jobboldali vil�gn�zet programj�b�l. Ezzel szemben ezek az er�k akkor m�r tudatosan alkalmazt�k a modern t�rsadaloml�lektan felismer�seit: a bossz� �s a gy�l�let �rz�s�nek felkelt�s�t, mint t�megeket mozgat� er�t. T�pl�lni az elkesered�st, gy�l�lni a zsid�t, sz�tani a bossz�t, az alantas emberi �rz�sekre �p�teni, ha nem is volt �j, ebben a korszakban alkalmazt�k tudom�nyos alaposs�ggal.”

„..egy felem�s rendszer j�tt l�tre, mert a magyar n�p b�nult �llapot�ban sem engedte meg, hogy a vesztett h�bor�, a Monarchia felboml�sa, Trianon �ltal teremtett �rt fasiszta diktat�ra t�ltse ki.”

„A felvil�gosod�s korszak�nak szelleme �thatotta a magyars�got �s a 1830-as �vekben a nemzet �rezte a meg�jul�s sz�ks�gess�g�t. N�p�nk nagys�ga, hogy er�szak helyett �p�t�st akart. �nk�nt v�llalt reformok bevezet�s�vel korszer� fejl�d�s indult el. A szabads�g �s a nemzeti �n�ll�s�g k�vetel�sei p�rosultak t�rsadalmi, szoci�lis �s gazdas�gi reformok ig�nyl�s�vel. Ami�ta  csak siker�lt cs�r�j�ban elfojtani a Reformkor nemzeti �jj�sz�let�s�nek forradalm�t, mindig akadnak er�k, amelyek veszedelmet l�tnak a szabads�g �s f�ggetlens�g, a t�rsadalmi, gazdas�gi �s szoci�lis k�vetel�sek egy�ttes fell�p�s�ben.”

„Meglep�, hogy a fiatals�g, ellent�tben az id�sebb koroszt�ly�val, a nyugati demokr�ci�k eszm�j�ben l�tta a j�v�j�t. Tudat alatt �rezt�k, hogy a fasizmus, k�s�bb a kommunizmus t�rsadalmi  szoci�lis �s gazdas�gi v�ltoz�sokat a szabads�g �s f�ggetlens�g elveszt�se ellen�be aj�nlja. �tkeres�s�nk, k�ts�geink foly�iratok has�bjain, k�nyvek lapjain k�s�bb ismertt� v�lt csoportosul�sokban jutott kifejez�sre.”

„A sz�ls�s�gesek nem reformokat, hanem forradalmakat k�sz�tettek el�. Mozg�s�tott�k a gy�l�letet, felkorb�csolt�k a szenved�lyeket, egyeduralomra, diktat�ra bevezet�s�re t�rekedtek.”

„ Ap�m hal�la ut�n, �r�ks�gem birtok�ban, a halad�an gondolkod� fiatals�g sz�m�ra foly�iratot ind�tottam. Az Orsz�g �tja f�st�s szerkeszt�s�g�nek l�togat�i a legk�l�nf�l�bb ir�nyzatokhoz tartoztak. Jobban mondva,  minden�nnen jelentkeztek munkat�rsak, akiknek tork�t mondanival� szorongatta. Kov�cs Imre, Ortutay  gyula, Kodol�nyi J�nos, Katona Jen�, Szab� Zolt�n �s m�g sokan m�sok. Akkor m�g a k�s�bb gy�l�lett� fajult ellent�tek nem jelentkeztek.”

„Erjedt �s forrongott a szellemi �let, de a h�tt�rben ott lappangott a mindent felem�szt� gy�l�let �s a tudatosan t�pl�lt fanatizmus az „izmusok” mozgat�i. A k�lf�ldr�l import�lt eszm�k k�nny� �s cs�b�t� megold�st k�n�ltak.”

„..felismerve a Duna-medencen�peinek egym�srautalts�g�t, a magyars�gnak kellett volna kezdem�nyeznie az egy�ttm�k�d�s �s b�k�s egy�tt�l�s politik�j�t. Ehelyett De�k �s Andr�ssy ragaszkodtak a dualizmus megold�s�hoz, hogy vezet� szerepet biztos�tsanak a magyars�gnak.”

„ Hi�nyzott annak az �jkori v�ltoz�snak felismer�se, hogy gyors iramban zsugorodik a f�ldg�mb �s ezzel egyidej�leg n�vekszik a n�pek egym�srautalts�ga is. Ma m�r el�gg� vil�gos, hogy a nemzetek k�nytelenek �sszefogni, egym�st t�mogatni, ha biztos�tani akarj�k fennmarad�sukat.”

„ A magyars�g sikere azonban csak l�tsz�lagos volt, a kiegyez�s a vel�nk �s a k�r�l�tt�nk �l� n�pek h�tt�rbeszor�t�s�val j�tt l�tre �s ebben rejlett k�s�bbi trag�di�nk cs�r�ja.”

..a k�t vil�gh�bor� k�z�tt:

„…. vil�gosan l�ttam Magyarorsz�gon hi�nyzott ,az eg�szs�ges t�rsadalmi �s politikai strukt�ra. K�ptelenek voltunk korszer�en, demokratikusan gondolkodni �s cselekedni, saj�t sorsunkat ilyen �rtelemben form�lni. Hi�nyzott a paraszts�g �s munk�ss�g jogainak korszer� felismer�se, az �ket megillet� szerep biztos�t�sa. De hi�nyzott egy hagyom�nyaira t�maszkod� polg�ri �s �rtelmis�gi r�teg is, amely nem a sz�let�s jog�n, hanem felk�sz�lts�g�re �s tud�s�ra hivatkozva gondolkodik �s kezdem�nyez.

A megy�t szolg�lni, �llami hivatalban elhelyezkedni, felfel� g�rnyedni, lefel� taposni: sokkal jobban megfelelt beteg k�zv�lem�ny�nknek, mint az �n�ll� kezdem�nyez�s vagy elhelyezked�s a gyorsan fejl�d� iparban vagy kereskedelemben.”

„Voltak teh�t �gynevezett „�ri” �s „nem �ri” foglalkoz�sok. Kevesen vallott�k, hogy minden munka egyenl� �rt�k�. A k�zszellemet egy kisebbs�g ir�ny�totta.”

„A h�szas �vek �nmag�val tehetetlen , szellemi v�ls�ggal K�szk�d� magyar t�rsadalom el��t�leteinek befoly�sa alatt habozott egyenjog�nak elismerni a paraszts�got, nem volt hajland� biztos�tani az �t megillet� szerepet. Ehhez hi�nyzott az el�rel�t�s, az igazi demokratikus k�zgondolkod�s. Nem ismerte fel, hogy a paraszts�g egyenjog�s�g�nak elismer�se el�felt�tele a folyamatos  t�rsadalmi �talakul�snak.”

„Tapasztalatb�l tudom teh�t, hogy j�zan �t�l�k�pess�g,hazaszeretet, magas erk�lcsi sz�nvonal jellemzi a paraszti t�rsadalmat �s �szt�n�sen k�pviseli a magyar ig�nyeket �s szellemvil�got.”

„ Az �lland�an n�vekv� nemzeti szocialista vesz�ly v�g�l r�d�bbentette az akkori hatalmon l�v�ket, hogy paraszts�gunk a magyar �nv�delmi politik�nak term�szetes sz�vets�gese, k�pes g�tat vetni a fasiszta �radatnak, �s biztos�tani fennmarad�sunkat.”

„Koroszt�lyom �rdeme, hogy napirendre t�zte a paraszts�g �vsz�zadok �ta halogatott probl�m�j�t, a f�ldreformot. Falukutat�ink az irodalom eszk�z�vel felkeltett�k k�zv�lem�ny�nk �rdekl�d�s�t a falu ir�nt.”

„A Kis �js�gban parasztok vitatt�k meg az egyetemes nemzeti �s paraszti probl�m�kat. Sz�sz�l�iv� lesz�nk a paraszts�g egys�g�nek �s ellenfelei minden olyan t�rekv�snek ,amelyik vesz�lyeztette ezt az egys�get. Egyetemes magyar szempontb�l az eg�sz paraszti r�teg oszthatatlan erej�re volt sz�ks�g. A paraszts�g egys�g�nek megbont�sa,tervszer� felapr�z�sa tette k�s�bb lehet�v�, hogy a paraszts�g megsz�nt l�tezni, mint egys�ges nemzeti alkot�er�. Mai magas �letsz�nvonala sem felejtheti el paraszts�gunkkal, hogy j�l�tben,de csel�dsorban �l. Csak �ppen az �llam a f�ldes�r.”

„Ap�m v�grendelet�ben fiait arra intette, hogy a „f�ld , amit re�tok hagyok, a nemzet tulajdona �s az orsz�g �s a n�p szolg�lat�ra k�telez benneteket. �ljetek vele, de mindig a k�z�ss�g �rdekeinek figyelembev�tel�vel! Ma neh�z ezt meg�rtetni, de voltak, akik kereszt�ny szeml�let�k, emberszeretet�k k�vetkezt�ben a f�ld birtokl�s�ban elk�telezetts�get l�ttak a k�zj� szolg�lat�ra. Ezek sz�m�ra az el�jog �s a vagyon k�telezetts�get jelentett.”

„Nem vagyok h�ve a kiv�lts�gos oszt�lyoknak, mert az ellentmond az emberi jogok �s a demokr�cia elv�nek,de h�ve vagyok a min�s�gre val� t�rekv�snek, ennek pedig sz�ks�ge van ind�t�kokra, szellemi �s erk�lcsi biztat�sokra.”

„Csak int�zm�nyes szoci�lpolitika , m�lyrehat� szoci�lis �s t�rsadalmi reform, gazdas�gi �let�nk alapvet� �tform�l�sa, f�ldbirtok-reform oldhatja meg nemzeti probl�m�inkat.”

 Sokan oszt�ly-�rul�nak mondottak, mert nagybirtokos l�temre f�ldreformot hirdettem. Ma is meggy�z�d�sem, hogy a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szak leg�get�bb k�rd�se a szabads�g �s f�ggetlens�g meg�rz�se mellett a f�ld igazs�gosabb eloszt�s�nak probl�m�ja volt.”

„..a f�ld birtokl�sa nem jogi, termel�si,politikai k�rd�s csup�n, milli�k jogos k�vetel�s�r�l van sz�.  A probl�ma l�nyege az ember, akinek az �rv�nyes�l�se, el�rejut�sa, emberhez m�lt� �letk�r�lm�nyekre joga van. A tulajdon az emberi jogok egyike, de nem akkor ha a fejl�d�s �tj�ban �ll �s m�sok k�r�ra van.”

„A k�telked�k sz�m�ra hivatkoztunk D�nia, Hollandia p�ld�j�ra, ahol �rt�kek rombol�sa n�lk�l megoldott�k a f�ldreformot, a termel�si probl�m�kat: a sz�vetkez�s, �rt�kes�t�s feldolgoz�s k�rd�s�t is. Mi is ehhez hasonl�, radik�lis, de �sszer� reform mellett sz�lltunk s�kra. Milli�knak akartunk f�ldet, nagyobb kenyeret, szil�rd egzisztenci�t biztos�tani, mert tiszt�ban voltunk azzal, hogy ez az alapja a szabads�gjogoknak, emberi m�lt�s�gunk elismer�s�nek. Mi ebben l�ttuk a f�ldreform l�nyeg�t.”

„ A k�t vil�gh�bor� k�z�tti r�vidl�t� munk�spolitika idej�n abban rem�nykedt�nk, hogy az �ntudatos demokratikus magyar szakszervezet, kar�ltve a paraszts�ggal �s a demokratikus szellem� �rtelmis�ggel, egy gy�l�let n�lk�li homog�n t�rsadalmat alak�that ki. … Mindezt azonban cs�r�j�ban elfojtotta az esem�nyek �radata, els�sorban Hitler hatalomra jut�sa,a nemzeti szocializmus t�rh�d�t�sa, a m�sodik vil�gh�bor�, amely tudom�nny� fejlesztette a puszt�t�st.”

„ Kit�rt a m�sodik vil�g h�bor�. Ennek  sor�n megtanultuk, hogy a materi�lis k�rok id�vel helyrehozhat�k. Lerombolt v�rosok �jj��p�lnek, de vajon mennyire �tmenetiek a n�pek szellemi �s lelki vil�g�n elk�vetett s�relmek?”

„..a Kis �js�g birtok�ban egy �letre sz�l� feladat v�r r�m: k�zdeni korl�tolt er�mmel, mindenekel�tt �js�gommal, a szabads�g �s f�ggetlens�g eszm�j��rt. Itt realiz�ltam, hogy az elk�vetkez� �vek k�zdelm�nek l�nyege az emberi jogok v�delme lesz.”

„ Meg kellett tanulni meggy�z�d�s�nk�rt helyt�llni. Elm�lt a fasizmus elleni �rvel�s, vitatkoz�s ideje, �s el�rkezett a korszak, amelyben cselekedni kell. Ellen�llni : emberi magatart�ssal,apr� cselekedetekkel, sokszor csup�n az egy�ttm�k�d�s puszta megtagad�s�val.”

„A h�bor� vihara m�g nem �rkezett el hozz�nk. Tudat alatt �rezt�k a vesz�lyt,de k�nnyebb volt s�ketnek �s vaknak mutatkozni, mint levonni a terhes konzekvenci�kat. Az orsz�g nagy r�sze nem gondolkodott, �r�lt a m�nak,�s nem foglalkozott a holnappal. Ez a vihar el�tti csend alkalmas pillanat lehetett volna az utols� �vtizedek ill�zi�inak �s t�ved�seinek fel- sz�mol�s�ra. Ehelyett, r�vidl�t� p�rtpolitikai szempontokb�l vezetve fokozt�k a szellemi z�rzavart. A gy�l�letkelt�s, a hazugs�g �s ferd�t�s a politikai propaganda megt�rt eszk�ze lett. Elnyomta azoknak a keveseknek a j�zans�gra int� szav�t, akik n�pszer� sz�lamok helyett a re�lpolitikai k�vetelm�nyek, a kiz�r�lagos magyar szempontok figyelembe v�tel�t hirdett�k.

A jobboldali politikai program szeg�nys�g�ben a zsid�s�g elleni l�z�t�ssal, ezer�ves hat�raink vissza�ll�t�s�val, a n�met gy�zelmek felnagy�t�s�val oper�lt �s a h�bor�ra hivatkozva minden szoci�lis reform id�szer�tlens�g�t hirdette.”

„Ha nem j�tt volna fasizmus, soha nem lett volna vad antiszemitizmus Magyarorsz�gon. Az asszimil�ci� term�szetes folyamata minden esetleges verseng�st, ellent�tet elsim�tott volna. ….Nem a zsid�s�g , hanem a magyar elit �vtizedes  mulaszt�sai k�vetkezt�ben radikaliz�l�dott a k�zszellem.”

„ A zsid�gy�l�let csak  egyik term�ke a fasiszta ideol�gi�nak. A nemzeti szocializmus propaganda mester�nek, G�bbelsnek a boszork�nykonyh�j�ban a tudatos gy�l�let-sz�t�s csak egy volt a sok m�rgez� recept k�z�l. Propaganda g�pezet�nek l�nyege a t�megpszichol�gia tudom�nyos alkalmaz�sa volt, a t�meg-�m�t�s �s but�t�s �rdek�ben. Az embert eg�szs�ges �szt�neivel ellent�tes magatart�sra b�rt�k. Megsz�ntett�k az emberben az �rz�s, a gondolkod�s, az �n�ll� cselekv�s �szt�n�s jelentkez�s�t. Joggal v�dolhat� ez a korszak azzal. hogy kiforgatta az egy�nt �nmag�b�l �s aljas politikai c�lokra haszn�lta fel. Nem a politika szolg�lta a k�z�ss�g �rdekeit, hanem a szabad elhat�roz�sokb�l megfosztott embert �ll�tott�k politikai c�lok szolg�lat�ba.”

„Ahol nincs inform�ci� �s nem lehet �rtes�l�seket kicser�lni, ott megb�nul az �n�ll� v�lem�nyform�l�s, a gondolkod�s. A k�zv�lem�ny reakci� n�lk�li amorf t�megg� v�lik. Ett�l kellett f�lteni orsz�gunkat. �rezt�k , tenni kell valamit. Meg kell er�s�teni azok t�bor�t, akik meg�rizt�k j�zan l�t�sukat, �s magyar szempontok alapj�n a n�met sikereket….a h�rhamis�t�ssal felvett�k a harcot.(KIS �JS�G) Sz�mos m�s nagytekint�ly� napilap: MAGYAR NEMZET, a N�PSZAVA, az ESTI KURIR �s sokan m�sok, b�tran teljes�tett�k inform�ci�s k�teless�g�ket . …Megtanultunk a sorok k�z�tt az igazat meg�rni. Olvas�ink pedig elsaj�t�tott�k a sorok k�z� rejtett igazs�g olvas�s�nak m�v�szet�t. Elemezt�k a hadijelent�st, arra t�rekedt�nk, hogy leleplezz�k hazugs�gait.”

„ a kiz�r�lagosan magyar c�lokat szolg�l� politika legf�bb akad�lya a szolgalelk�ek verseng�se volt. Nyilasok �s jobboldaliak egym�sra licit�ltak �s sz�mukra semmi nem volt el�g n�metbar�t. N�metebbek voltak a n�metekn�l.  A lovagias magyar nemzet a fegyverbar�ts�g nev�ben, minden �ldozatra k�sz,- hirdett�k ezek a konjukt�ra lovagok.

Aki ennek ellentmondani mer�szelt, az szerint�k az igaz magyar �rdekek, a rev�zi�, a n�metek �ltal �g�rt �j vil�grend ellen fordult �s baloldaliv�, s�t kommunist�v� lett. Kevesen mertek ennek ellentmondani, szembesz�llni egy mesters�gesen r�nk k�nyszeritett hangulattal. �gy v�lt nemzeti �rdekk� a furfangos, h�ts� utakon j�r� politika, n�ha m�g a megalkuv�s is. Meg kellett tanulnunk: engedni kell, ahol musz�j – ellen�llni ott, ahol csak lehet.”

B�r szem�lyes �rintetts�gb�l kezdtem Dessewffy Gyula: tan�-vallom�s c�m� k�nyv�nek olvas�s�hoz, de hamarosan r�j�ttem, hogy az  el�nk tartott t�k�r, vagyis a magyar m�lt t�rt�n�seinek, hib�s l�p�seinek, t�ved�seinek, a t�megmanipul�ci�s eszk�zeinek megismer�se, sok haszonnal j�rhat a jelennek �s a j�v�nek is.

Budapest, 2019. febru�r 10.

                                                        V�ghn� Rem�nyi M�ria

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Vigy�zat!

(T�mad a populista demag�gia.)

Kedves Nyugd�jas T�rsaim!

Bizony m�r t�bb h�napja elkezd�d�tt a kamp�ny!

Egyre m�sra kapjuk a megv�laszoland� k�rd��veket, a k�sz�n� leveleket, hallgatjuk a „mantrak�nt”a t�bbsz�r elism�telt sz�lamokat, hogy azok a tudatunkban r�gz�ljenek  �s a nev�nkben �rt felh�v�sokat, nyilatkozatokat.

Hirtelen fontosakk� v�ltunk!

Kapkodjuk fej�nket �s sokszor nem �rtj�k, hogy mire j� mindez ?

Pedig, ha csak egy kicsit belegondoln�nk a kapottak, a hallottak tartalm�ba, az azokban rejl� ellentmond�sokba, a megval�s�t�suk eset�n v�rhat� k�vetkezm�nyekbe, bizony hamarosan r�j�nn�nk a m�dszer az igazi, val�di c�lj�ra.

A vel�nk, a n�p t�meg�vel alkalmazott, felsorolt politikai praktik�k, m�dszerek nagyon r�gi kelet�ek. M�g az �korb�l sz�rmaznak �s nagyon hat�sosan alkalmazt�k –�vsz�zadokon kereszt�l- a politikusok a n�p, a t�meg megnyer�s�re saj�t c�ljaik el�r�se �rdek�ben.

Mit is jelent ez a kifejez�s: populista demag�gia?

Populizmus sz� latin eredet�, jelent�se:/ Idegen Szavak Gy�jtem�nye/

„Azaz ir�nyzat, mely nem a politikai elit,hanem az �tlagember �rdekeit(kedvenc) tartja szem el�tt.” „A populizmus „elit” elleni t�rsadalmi felfog�s.”

Dr. Dr�bik J�nos szerint  a„ populista mozgalmak �s vezet�ik a hatalom visszajuttat�s�t �g�rik a kirekesztett t�megnek. ..A populizmus lehetett a  XX. sz�zadban baloldali �s jobboldali.

Tekint�lyelv� populizmus , amely a rendet, a nemzeti egys�get �s az engedelmess�get helyezte k�z�ppontba. A tekint�lyelv� populizmus az elszeg�nyedett �s megal�zott t�megekre alapozta politikai  t�rekv�seit, s �gy k�v�nt kell� t�mogatotts�got szerezni mag�nak. A nacionalizmus szorosan kapcsol�dott a populizmushoz. Egyes populizmust b�r�l�k szerint a nacionalizmus t�lhangs�lyoz�sa a k�zemberek �szt�neit, �hajait �s s�relmeit pr�b�lta kihaszn�lni a maga jav�ra.”

Demag�gia jelent�se:/ Idegen Szavak Gy�jtem�nye/

 Demos  g�r�g sz�b�l vezethet� le, amely n�pet , a demag�g pedig n�pvez�rt jelent. „N�p�m�t�, felel�tlen izgat�. Olyan ember ,aki tetszet�s,de hamis �rvekkel vez�ri szerepet, vagy n�pszer�s�get hajh�sz.”/Tudom�nyos �s K�znyelvi Szavak M.  /

„A demag�gia g�r�g sz� n�pvezet�st jelent.

A politika �s a politol�gia �ltal gyakran haszn�lt (retorika) m�d,, mely �rzelmekre �s el��t�letekre pr�b�l hatni ak�r fogalmak, t�rt�n�sek �sszemos�sa, ak�r cs�sztat�sok, r�szigazs�gok hangoztat�sa �r�n is. �ltal�ban n�pszer�…

Legink�bb el��t�letes szem�lyek fog�konyak r�.

Eszk�zei:

- �sszehasonl�thatatlan t�nyek �sszehasonl�t�sa(saj�t megjegyz�s:ez cs�sztat�s)

- hamis szaktekint�lyre val� hivatkoz�s

- ( Demoniz�l�s)- politikai ellenf�l vesz�lyk�nt val� be�ll�t�sa

- oda nem ill� t�nyek hangoztat�sa(saj�t megjegyz�s:ez cs�sztat�s)

- �rzelmi befoly�sol�s

- hamis dilemma – aki nem vel�nk, az ellen�nk Goebbelsi propaganda”/Politikam�dia/

„Demag�gia a politik�ban tudatos f�lrevezet�s(manipul�l�s) hat�sos eszk�ze”/Tudom�nyos �s K�znyelvi Szavak M…/

Az ismertetettek alapj�n �ssze�ll a populista demag�gia l�nyege,amely:

-          nem gondolkod�, egoista �szt�nl�nny� teszi az embert,

-          a t�meg akaratbefoly�sol�s�nak hat�kony eszk�ze

-          egy ir�nyba terelhet� a t�meg

-          a b�nbak teremt�s, a megoszt�s, a t�rsadalmi r�tegek k�z�tti fesz�lts�gteremt�s �s �gy a hatalomgyakorl�s hat�kony eszk�ze

Tudom, hogy a mai magyar nyugd�jasok t�bbs�ge:

 - Minden az �let�ket, biztons�gukat �s  a t�rsadalmat, gazdas�got �rint� k�rd�sekben, nyilatkozatok �ssze�ll�t�s�n�l  elv�rj�k az el�zetes egyeztet�st a nagy nyugd�jas szervezetekkel �s szak�rt�kkel.

-A magyar nyugd�jasok j�zanok, felel�ss�get �reznek az egym�s mellett �l�k�rt, k�l�nb�z� koroszt�lyok�rt, kisebbs�gek�rt,h�tr�nyos helyzet�ek�rt �s  a t�rsadalom b�k�j��rt.

- Nem akarnak megk�l�nb�ztetni �s fesz�lts�get teremteni a nyugd�jasok �s a t�rsadalom r�tegei k�z�tt.

-A munka-, a befizet�s alap� nyugd�j mellett elk�telezettek. Igazs�gosnak tartan�k azonban- a gazdas�g teljes�tm�ny�t�l f�gg�-sv�jci index�l�st. Ez jobban szolg�ln� az akt�v keres�k �s a nyugd�jasok k�z�tti fesz�lts�g enyh�t�s�t �s nem n�ne �vr�l �vre az „oll�” a nyugd�jasok �s az akt�vak k�z�tt.

- Ki kell vezetni a nyugd�j kassz�b�l a nem j�rul�k befizet�sen alapul� nyugell�t�sokat, j�rad�kokat.

-A szolidarit�son alapul� szoci�lis ell�t�st-a r�szorultak r�sz�re- nem a nyugd�jkassza terh�re kell megoldani.

-A k�l�n jutalomnak a „13-ik havi nyugd�jnak” nincs alapja, amellett igazs�gtalan  �s t�rsadalmi fesz�lts�get teremt, amikor most a t�rsadalomban a megb�k�l�sre lenne sz�ks�g.

(A bevezet�s�vel nagyon j�l �rv�nyes�lne a r�gi hatalomgyakorl�si elv:OSSZD MEG �S URALKODJ RAJTA!)

Ir�nyunkban a j�v�ben  a megkeres�sek, �g�retek  egyre  s�r�s�dni fognak. A populista demag�gia eszk�zeit a szavaz�k szavazat�nak megnyer�se �rdek�ben t�bben be fogj�k vetni!

 J�zans�got, igazs�goss�got, gondolkoz�st �s re�lis m�rlegel�st k�v�nok d�nt�seitekhez!  

Gondolkozzatok!

2017. december 21.

V�ghn� Rem�nyi M�ria

Nyugd�jasok Budapesti Sz�vets�ge

eln�k

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

Az �des napsug�rb�l nek�nk is j�r...

N�pszava|2017. �pr 22. 07:40

FOT�: N�PSZAVA

Koncz Zsuzsa – c�mben id�zett – dalsz�veg r�szlete az �szbe sz�rk�l� lelkeket biztosan meg�rintette. Mert az � koroszt�lya - a „hetvenked�k” - t�megei k�rt�k, v�rt�k �vtizedeken �t azt az �g�rt, �ld�sos naps�t�st, de mindhi�ba, mert valahogy mindig elod�z�dott. (H�nyszor hallott�k: ezt a kis id�t, vihart, szelet b�rd ki m�g, hozz �ldozatot, azt�n majd minden jobb lesz?!) Olyannyira, hogy v�g�l maguk is elhitt�k, hi�ba a J�-ra v�rni, az nem j�n el soha. S mire ezt meg�rtett�k, m�r �gy sz�lt a sors: a J� neked m�r nem is j�r.

A mai hetvenesek, az id�s nemzed�k der�khada, furcsa kett�ss�gben �lik meg mindennapjaikat. Vannak �nnepek, amikor kiv�teles kegyben r�szes�lnek, k�sz�nettel illetik �ket fiatalabb honfit�rsaik, olykor m�g a h�la hangja is utat t�r mag�nak. A koroszt�ly �rdemeinek m�ltat�sa azonban gyakran �ls�gos, �n�s �rdekek �ltal vez�relt. A „tisztellek az�rt, hogy ha �n is odajutok, engem is tiszteljenek” gondolat m�g�tt megb�j� mentalit�s oly messze �ll a term�szeti n�pekn�l m�g fellelhet� val�di megbecs�l�st�l, mint amilyen t�vol �ll egym�st�l a t�rsadalmi szolidarit�s elve �s hazai gyakorlata. �s vannak a sz�rke h�tk�znapok, vesztes�gekkel, ny�ggel, kirekeszt�ssel, olykor megal�ztat�ssal.

1. Napjaink ellens�ges megnyilatkoz�sair�l

Id�s embernek lenni ma egyre nagyobb tehert�tel. Itt most nem els�sorban arr�l van sz�, hogy az �letkorral egy�tt j�r� fizikai, lelki-ment�lis megpr�b�ltat�sok, anyagi, �s szellemi korl�tok kikezdik az „�reg” eg�szs�g�t, hanem ink�bb arr�l, hogy a t�rsadalom milyen j�tszi k�nnyeds�ggel mond le az id�s ember hordozta �rt�kekr�l, �s nyilv�n�tja korosabb embert�rs�t feleslegesnek, �l�sk�d�nek, haszontalannak, esetleg ny�gnek. Az az �reg, akit „megcsap” ennek az �t�letnek a szele, akit meg�rint a kritik�tlan szemben�ll�s, az olykor megpr�b�l kit�rni a megal�ztat�sb�l, demonstr�lva a „tudok m�g haszn�lni, ne dobjatok el” keser� meghasonl�s�t.

Haz�nkban lassan k�l�n „irodalma” kezd kialakulni azoknak a megnyilatkoz�soknak, amelyek az id�s t�rsadalmat „b�n�snek” b�lyegzik. Frei Tam�s omin�zus „gondolat�breszt�” cikke (Tolvajok gener�ci�ja, Metropol, 2013. aug. 10.) lassan �t�dik �ve rendszeresen, �jra �s �jra sl�gerr� v�lik a neten, a k�z�ss�gi oldalakon, hol a kort�rsi d�bbenet t�rgy�t k�pezve, hol pedig ford�tva, az id�seket becsm�rl� k�rnyezetben �rvanyagk�nt. Folytathatn�m botcsin�lta bloggerek usz�t�sainak id�z�s�vel is, de ink�bb a leg�jabb „szakirodalmat” cit�lom ide, amely mindent fel�lm�l: az USA-ban megjelent k�nyv�ben (A Generation of Sociopaths: How the Boomers Betrayed America - Szociopat�k gener�ci�ja: Hogyan �rult�k el Amerik�t a baby boom koroszt�ly tagjai) Bruce Cannon Gibney - a negyvenes �veiben j�r� gener�ci� nev�ben - hadat �zen a 60-70-�vesek koroszt�ly�nak. Szerinte a kl�mav�ltoz�st�l kezdve a fiatalok munkan�lk�lis�g�ig a vil�g minden baj��rt �k a felel�sek, szociopat�k, akik nem ismerik a lelkiismeret-furdal�st.

A napjainkat megkeser�t� ellens�ges megnyilatkoz�sok k�zepette merek �n id�skori �rt�kekr�l sz�lni? Nos, az egyszer biztos, vannak ilyenek, amelyek n�lk�l - kis t�lz�ssal �lve - meg�llna a vil�g, ha nem is a nagy, eg�sz, de a mikrok�rnyezet�nk, csal�dunk �letvil�ga a legt�bb esetben igen. Err�l gy�z�tt meg az a mintegy 500 f�s mint�n v�gzett kutat�s, amelyet sz�vets�g�nk - �pp a p�r �vvel ezel�tt megjelen� k�zhangulati t�mad�sokra v�laszul - k�sz�tett, �s amely p�ld�ul bizony�totta, hogy h�rom nyugd�jasb�l kett� legal�bb havi 60 �r�t t�lt csal�dja sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen munk�val, gyermekgondoz�ssal, f�z�ssel, beteg�pol�ssal, beszerz�ssel, stb.

De az �rt�kek t�rh�za enn�l sokkal t�gabb: a manaps�g oly ritk�n emlegetett egy�ttm�k�d�s, az �nk�ntess�g, a munka ir�nti tisztelet, a takar�koss�g, a szolidarit�s, a kitart�s - �s m�g sorolhatn�m tov�bb - oly megkopott �rt�ke ennek a koroszt�lynak sokatmond� gyakorlatot jelentett, �s m�ig �rv�nyes, k�vetend� igazs�got.

2. A hatalom h�l�j�ban

Nem seg�ti az id�skori l�tet a hazai politikai �s hatalmi k�rnyezet sem. Mindaz, amit a mai hatalom az id�s- �s a nyugd�j-politik�ban - de a szoci�lpolitik�ban �s az eg�szs�g�gyben is - tesz, vagy nem tesz, az k�oszt, bizalmatlans�got �s bizonytalans�got, olykor fesz�lts�get kelt a koroszt�ly k�z�rzet�ben, aminek k�vetkezt�ben egy�rtelm�en �ll�thatjuk: az id�s emberek biztons�ga vesz�lyben van ma Magyarorsz�gon, sz�mos ter�leten deficit mutatkozik, �s a l�t-k�zdelmekben a legt�bb fronton veszt�sre �llnak az id�s emberek.

Vegy�k csak sorba - t�nyszer�en - ezeket a frontokat:

- Aggodalomra ad okot a nyugd�jrendszer �llapota. Vit�k sz�lnak arr�l, meddig tarthat� fenn a mai �llapot, meddig finansz�rozhat� a nyugd�jak kifizet�se a mai rendszer szerint, a feloszt�-kirov� met�dus alapj�n, amikor j�nnek a Ratk�-korszak nyugd�jasai t�megesen, magas (jogszer�!) indul� nyugd�jjal, a fiatalok pedig elmennek. Mindemellett sz�gyenteljes nyugd�jemel�ssel kompenz�lj�k csup�n azt, amennyit romlott a p�nz�nk.

- Vesztes�gk�nt �lj�k meg a t�rsadalombiztos�t�s l�nyegi felsz�mol�s�t, az alapt�rv�nyb�l val� kiker�l�s�t.

- Nem sok j�t �g�r, hogy az �tszervez�sek r�szek�nt megsz�nt az �n. nyugd�jkassza. Ugyanis a j�rul�kok m�r nem ebben a „kasz�ban” gy�lnek, hanem ad� form�j�ban beker�lnek a „nagy kalapba”. Mint egyfajta ad�nem - b�rmikor �t�rhat�, �talak�that� a m�rt�ke, a beszed�s m�dja, �s nem k�telez semmilyen ellenszolg�ltat�sra, pl�ne nem �llami felel�ss�gv�llal�sra. �s mi err�l azt halljuk, hogy biztons�got ad �s kisz�m�that� a rendszer!

- A probl�m�k jelent�s k�r�t hordozza a szoci�lis ell�t�rendszer, ahol ma m�r szinte minden�rt fizetni kell. Nek�nk, vagy m�r a gyerekeinknek is. Az id�sotthoni ell�t�s�rt, a h�zi gondoz�s�rt. (F�lre ne �rts�k, a f� gondot nem az jelenti, hogy fizetni kell az ell�t�s�rt, hanem az, hogy nem ez volt az �let-�g�ret.) Egy�bk�nt pedig mif�le id�skori biztons�got jelent az, ha valakinek arra kell v�rnia, hogy kihaljon egy m�sik ember az otthonb�l, hogy neki jusson f�r�hely?

- Az eg�szs�g�gy �llapot�t csak �ppen megeml�tem, mert t�l hosszasan lehetne sorolni a gondokat, amelyek legink�bb az id�s t�rsadalmat �rintik. Tudj�k, az orvoshi�nyr�l, a v�r�list�kr�l besz�lek, meg p�ld�ul az id�seket sz�nd�kosan a sor v�g�re sorol� mentalit�sr�l.

- Van itt egy l�tsz�lag kisebb fesz�lts�g: a v�ros �s a vid�k, kelet �s nyugat ellent�te, vagy ink�bb �gy fogalmazok: az ott �l�k �letviszonyai k�z�tti �ri�si j�vedelem k�l�nbs�gek. Az, hogy ki, hol �li id�s napjait az orsz�gban, nem jelent egyenl� es�lyeket sem j�vedelem, sem ell�t�s tekintet�ben, �s a probl�ma tov�bb sokszoroz�dik abb�l ad�d�an, hogy az id�skori mobilit�s szinte megoldhatatlan.

- Nem hagyhatom ki a felsorol�sb�l a civils�g elleni t�mad�sok megeml�t�s�t. Azzal a tudattal kell v�gezn�nk �nk�ntes, ingyenes �rdekv�d� munk�nkat, hogy hamarosan az ir�ntunk val� bizalmatlans�g od�ig vezet, hogy a zseb�nkben, a p�nzt�rc�nkban fognak kutakodni.

- Itt kell megjegyezn�nk a koroszt�lyos �rdekv�delem nagy deficitj�t: az Id�s�gyi Tan�cs m�k�d�s�nek megsz�n�s�t.

- V�g�l a sorban egy nagy vesztes�gr�l hadd sz�ljak: a demokr�cia deficitj�r�l. Viszonylag �jkelet�ek azok az elk�pzel�sek, amelyek az id�s emberek v�laszt�jog�nak csorb�t�s�r�l sz�lnak. Most olvastam: aki eg�sz �let�t egy kert�szetben a vir�gai gondoz�s�val t�lt�tte, ne akarja meg�t�lni az orsz�g makrogazdas�gi mutat�it. Ne adjunk neki lehet�s�get a d�nt�sre! Felh�bor�t�!

3. A t�rsadalom h�l�j�ban

Tud�sok �vtizedekkel ezel�tt vizion�lt�k: az id�s�d� t�rsadalmakban az id�s ember �nrendelkez�s�t egyre ink�bb korl�tozni fogj�k, �s ebben a helyzetben el kell d�ntenie az embernek, mit v�laszt: hagyja, hogy �tja egy modern Taigetosz fel� vezessen, vagy ink�bb megpr�b�lja saj�t kez�be venni sors�nak ir�ny�t�s�t. Nem csak mag��rt, hanem kort�rsai�rt, �s az ut�nuk j�v�k�rt. Szerintem ezzel a d�nt�ssel nagyon id�szer� most foglalkozni.

K�rnyezet�nk gyakran esik abba a hib�ba, hogy - olykor j� sz�nd�kkal, de gyakran sz�nd�kosan - h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sben r�szes�t minket. Csup�n a korunk ok�n szavakban, vagy cselekedetek �ltal �t�ltet�nk meg - k�runkra - munkahely�nk�n, lak�hely�nk�n, csal�dunkban, az eg�szs�g�gyi int�zm�nyben, vagy a m�di�ban. Sz�munkra sem lehet k�z�mb�s, hogy r�lelj�nk: mi okozhatja, hogy a t�rsas k�rnyezet�nkben egyre ink�bb utat t�r mag�nak az �letkor szerinti negat�v diszkrimin�ci�, mai fogalommal �lve az "ageizmus"?

A mostans�g napvil�got l�tott �r�sok k�z�l sz�momra Einspach-Tisza Kata, az ELTE Pszichol�giai Doktori Iskol�j�nak kutat�ja elk�pzel�sei (A p�nikr�l, az el��t�letekr�l, a stigm�kr�l �s az �lhet� �regkorr�l) a legink�bb elfogadhat�ak. Az � megl�t�sa szerint a h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st alkalmaz� egy�nt a hal�lt�l, az elm�l�st�l val� saj�t f�lelme inspir�lja. Nagyban hozz�j�rul a k�zgondolkod�sban tapasztalt fiatals�gkultusz, �s teljes�tm�ny-k�nyszer (amelyben �rtelemszer�en gyakran alulmarad az id�s ember), a gazdas�gi kiszolg�ltatotts�g, a fiatalabbak r�sz�r�l mutatkoz� megel�z�si v�gy, vagy az egzisztenci�lis poz�ci� megszerz�se ir�nti v�gy, de az id�skorral kapcsolatos el��t�letek (pl. az �regs�g=betegs�g, fogyat�koss�g, hal�l) �s f�lre�rt�sek is sok k�rt okozhatnak.

Pedig - �s ezt egy ilyen elk�telezett �r�sban fontos id�zni - a Yale Egyetem 2002-es kutat�sa szerint �tlagosan 7,5 �vvel tov�bb �lnek azok az id�sek, akiknek pozit�v �nk�p�k van, akiket nem diszkriminat�v k�rnyezet vesz k�r�l, s ez�rt nem kell folytonos harcban lenni a k�rnyezet�kkel, vagy �ppen belet�r�dni a sorsba. Akarjuk? Akarj�k? �rdemes? �gy?

4. A t�rt�nelem h�l�j�ban

A ma id�sei magukon viselik a t�rt�nelem nyom�t is, annak minden j�, de ink�bb minden rossz k�vetkezm�ny�vel egy�tt. �n magam �pp „lek�stem” a nagy vil�g�g�st, �s a forradalmat, b�r amikor tanultunk r�la, m�g nem �gy h�vt�k. (H�nyf�le m�lt is van?) Viszont a f�lembe csengenek a kort�rsak k�zti „nagy �regek” szlengj�b�l val� mond�sok h�bor�kr�l �s bomb�z�sokr�l, menek�l�sr�l �s �jj��p�t�sr�l, no meg a v�kony bor�t�kr�l, vastag ad�r�l, a vid�m barakkr�l, a szamizdatr�l, a hangulatjelent�sekr�l �s a Gorenje-t�r�kr�l. Nem tudom, �s nem is akarom mindazt felsorolni, amit erre a gener�ci�ra m�rt a t�rt�nelem. E hely�tt csup�n annyit, amit legt�bbsz�r megfogalmaznak, s aminek ma k�l�n�s jelent�s�ge van: a gondok el�l annak idej�n nem elmenek�ltek, hanem megoldott�k: �jj��p�tett�k az orsz�got, amelyet azt�n j�r�szt eladtak a fej�k fel�l, �s amelyb�l azt�n nem �k, nem a nagy t�bbs�g gyarapodott. Ezt a t�nyt �k a nemzet nagy ad�ss�gak�nt fogj�k fel.

Azok, akik meg�ltek vil�g�g�seket, �s l�ttak t�bb rendszert is m�k�dni, minden hib�jukkal egy�tt, tudj�k, hogy mit kock�ztatnak, tudj�k, hov� fajulhatnak a dolgok, hogy minek mi lehet a k�vetkezm�nye, �s ez a d�nt�s felel�ss�g�re is figyelmeztet. V�tkes k�nnyelm�s�gnek tartom ma, hogy az id�s embereket nem h�vj�k a hatalomba, hanem ink�bb tasz�tj�k! Az id�s ember a politika-csin�l�sban olyan lehetne, mint egy �l� felki�lt�jel!

5. B�neink?

Hosszabb ideje, m�r vagy 15 �ve v�gzem �nk�ntes munk�mat az id�s-mozgalomban, �s kezdetekt�l fogva megfigyeltem azt a jellemz� id�skori mentalit�st, amit a meghuny�szkod�s sz�val tudok legjobban jellemezni.

Egy jellemz� t�rt�netet mes�lek el. Az Id�sek Vil�gnapja tisztelet�re megh�vott az osztr�k nyugd�jas sz�vets�g B�csbe, ahol a v�rosh�za �talakult Szenior Centerr�, minden iroda k�n�lt valami elfoglalts�got, tan�tott valami �jat, kezdve a nordic walkingt�l, a sz�m�t�g�p haszn�laton �t, a bridzsig. Aki akart, sz�rakozott, aki akart tanult, bar�tkozott, de mindenk�pp tett valamit - akt�van. M�snap itthon volt �nnep, 2000 nyugd�jas egy n�z�t�ren �lve meghallgatta az �gyeletes szubrettet, majd k�t pog�cs�val a zseb�ben, �s egy aj�nd�k t�r�lk�z�vel hazavonatozott. Hogy � mit tett? Hallgatott. Semminek nem volt akt�v r�szese. Amikor megk�rdeztem �ket, hogy el�gedettek-e ezzel a programmal, a v�lasz az volt, hogy legal�bb gondoltak r�nk.

Ebb�l a t�rt�netb�l is j�l �rz�kelhet� a mentalit�s: be�rj�k mi ennyivel, k�sz�nj�k, hogy egy�ltal�n eszetekbe jutunk. Majd: k�sz�nj�k, hogy �lni hagytok.

Nos, �n itt l�tom a legnagyobb b�nt, amit elk�vett�nk: hagytuk, hogy �gy legyen.

6. L�zad�saink

Nyugd�jas sz�vets�g�nk m�ltja �s jelene nagy becsben tartja mindazt, ami az id�skor �letvitel�ben n�vumot, innov�ci�t eredm�nyez, �s ami a modern kor kih�v�saival szemben a koroszt�ly sikereit id�zi. Apr� kis l�zad�sok sor�ra gondolok, hogy s�t�borokat szervezt�nk, vagy t�zsdei ismereteket oktattunk. De meggy�z�d�sem, hogy messze alulteljes�t�nk l�zad�s tekintet�ben.

Azt mondj�k, a forradalom a fiatalok m�faja. �n pedig azt vallom, hogy az id�sek t�rsadalm�nak is meg kell v�vnia azt a csat�t jogos juss��rt, a ki�rdemelt m�lt�, biztons�gos id�skor�rt - a saj�tj��rt, �s az ut�na j�v�k��rt –, amelyet megk�vetel egy becs�lettel ledolgozott �let�t.

U. I.: A gener�ci�k szolidarit�sa eur�pai napj�nak - �prilis 29. - aprop�j�b�l az�rt �rtam le gondolataimat, hogy l�ss�k az ut�nunk j�v�, fiatalabb gener�ci�k, milyen �reg-sors v�r r�juk, ha hagyj�k. Milyen k�zdelmeket kell megv�vniuk majd, ha nem v�vj�k meg el�deik – helyett�k is? �s tal�n az�rt is, hogy ki-ki vil�gosabban l�ssa: az �ldott napsug�r, amire mindannyian v�gyunk, n�h�nyunkt�l nagyon-nagyon t�vol van.

N�methn� Jankovics Gy�rgyi, a Nyugd�jasok Orsz�gos Sz�vets�ge eln�ke

A N�pszav�ban megjelent cikkre2017.04.29.ig ezek a kommentek �rkeztek.

7 hozz�sz�l�s
 

�va Tak�cs · 

Itt dolgozik: Nyugd�jas

summa, summ�rum, �n is hetvenkedem, pedig nem ilyen �regs�gr�l �lmodtam! megvan a a mindennapi napsugaras �letem, amikor unok�imra gondolok, akik nem �lnek ebben a csod�latos orsz�gban! h�l istennek!!! ez nekem a mindennapi �r�m forr�sa!!! napsugaraim a sz�rke h�tk�znapokban!-oszt j� napot!!!

Tetszik · V�lasz · 2 · 2017. �prilis 22. 8:32

Ferencn� Zsirke

Bet�lt�ttem a75-�t, 2h�napja halt meg a p�rom akivel 56 �vi h�zzass�gban �lt�nk, a Balatont csak k�peken l�ttam, mindig ink�bb lemondtuk a 2 fiunk jav�ra, hogy ha nek�nk nem telett legal�bb nekik legyen j�. �s most 6�vig �poltam a p�rom alzheimeres volt stb. szerett�k egym�st , �s most itt vagyok egyed�l seg�ts�gem alig akad, a fiaim ,unok�im �lik a maguk kis �let�t, n�ha felh�vnak, hogy vagy Mama azonk�v�l semmi ,�reg vagyok beteg stb .rem�lem nem kell sok�ig v�rnom, hogy a p�rom ut�n menjek..Bocs. ha sokat panaszkodtam.